Őssejtkutatás és szabadalmak

George Bush amerikai elnök hétfőn újságírók előtt kijelentette: megvétózna minden olyan esetleges kongresszusi törekvést, ami az embrionális őssejtkutatások szövetségi finanszírozásával kapcsolatban a minap közzétett elnöki irányelv korlátain túl kívánna lépni.

Bush múlt csütörtökön közölte: szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul az úgynevezett embrionális őssejtek tudományos kutatásának szövetségi forrásokból történő anyagi támogatásához.

Miközben konzervatív körök valláserkölcsi megfontolásból a hatvan őssejtvonal felhasználhatóságát is sokallják, mások azt mondják, hogy ez a készlet kevés az ígéretes orvosi kutatások elvégzéséhez. Arlen Specter republikánus szenátor például olyan törvényjavaslaton dolgozik, hogy azokat az embriókat is be lehessen vonni a szövetségi anyagi támogatásban részesülő kutatási körbe, amelyeket valamilyen oknál fogva egyébként is megsemmisítenének.

Az őssejtkutatások egyébként jogi szempontból nem csupán azt a kérdést vetik fel, hogy kioltott életnek számít-e a kutatásra felhasznált embrió, hanem azt is, hogy mennyire tartható az ilyen kutatási eredmények védelmének eddig gyakorolt módszere, a kidolgozott eljárások szabadalmi "levédése". Az Egyesült Államokban 1991. és 1996. között még csak 29, 1996. óta viszont már 191 olyan találmányra adtak szabadalmi oltalmat, amely valamilyen módon az őssejtkutatás technológiájával kapcsolatos.

Az egyik, talán legnevezetesebb ilyen szabadalmi oltalom a 6.040.180-as számú, amelyet K. Johe marylandi kutató nyert el idén tavasszal, és amely az emlősök központi idegrendszeréből, illetve emberi embriókból nyerhető őssejtek szaporításának eljárását írja le. Ebben a szabadalmi leírásban még megdönthetetlen állításként szerepel, hogy csak az embrióból nyert, idegrendszeri sejtté fejlesztett őssejtek lehetnek hasznosak az idegrendszer gyógyítására, hiszen egyébként a kifejlett egyén neuronjai nem osztódnak, így nem lehet azokat tenyészteni, nem bővíthetők sejtvonalakká.