Nemzetközi klónozási konferencia Budapesten

A klónozás egyik fő célja, hogy minél hatékonyabban, minél kevesebb embrió felhasználásával állítsanak elő olyan állatokat, amelyek tejükben nagy mennyiségben termelnek emberi gyógyhatású fehérjéket és humán ellenanyagokat. Budapest már második alkalommal fogadja a téma vezető külföldi szakembereit. A négy magyar előadó ugyanakkor remekül illusztrálja, hogy Budapest a tudományterület regionális központja, s a fiatal, tehetséges magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak.

A klónozás egyik kulcsfontosságú mozzanata: a petesejt magjának eltávolítása

A Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont immár második alkalommal rendez nemzetközi szakmai kongresszust, amelynek fő témája a háziállatok genetikai módosítása. A konferencia rangját jól mutatja, hogy négy évvel ezelőtt az első klónozott emlősállat, Dolly "papája", Ian Wilmut is tartott előadást a skóciai Roslin Intézetből. A mostani alkalommal is a téma vezető szakemberei szerepelnek, köztük négy magyar kutatóval, ami önmagában is remekül illusztrálja, hogy Budapest a transzgenikus állatok kutatásának legalábbis regionális központja, s a fiatal, tehetséges magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak.

A transzgenikus (vagyis egy másik fajból átültetett génnel vagy génekkel rendelkező) háziállatok előállításában áttörést jelentett a testi sejtekből történő klónozás alkalmazása. Az egyik fő cél jelenleg az, hogy minél hatékonyabban, minél kevesebb embrió felhasználásával állítsanak elő olyan transzgénikus állatokat, amelyek minél nagyobb mennyiségben termelnek emberi gyógyhatású fehérjéket, vagy amelyek humán ellenanyagok előállítására képesek.

A klónozás kifejezés alatt jelen esetben a teljes állati szervezet klónozását kell érteni, amelyet az ún. nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) technológiával valósítanak meg. Erről részletesen az [origo] Klón-dossziéjában olvashat.

Az [origo] érdeklődésére dr. Bősze Zsuzsanna, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézetének igazgatója és a Géntechnológiai Laboratórium csoportvezetője, a konferencia fő szervezője szolgált részletekkel az összejövetel céljairól és programjáról.

A fő téma: a háziállatok tejösszetételének módosítása

Dr. Bősze Zsuzsanna az [origo]-nak elmondta, hogy a konferencia megrendezésére azért van szükség, mert az ún. transzgénikus háziállatok klónozással történő előállítása technikailag már olyan szintre jutott, hogy lehetséges módosítani a tejösszetételüket. Ezt a módosítást azzal a céllal végzik, hogy emberi terápiás fehérjéket termeltessenek az állatokkal. A terület dinamikus fejlődése miatt szükség van arra, hogy az európai kutatók rendszeresen összeüljenek, s megbeszéljék a legújabb kutatási eredményeket, tapasztalatokat és problémákat. A konferencia teljesen nyitott, így nem csak az öreg kontinensről érkeznek szakemberek. Fontosságát jól mutatja, hogy megrendezését az EU támogatja, s mód van a legérdekesebb területek legkiválóbb kutatóinak összehívására.

A konferencián külön szekció foglalkozik a különféle állatok - sertés, szarvasmarha, birka - klónozásának technikai kérdéseivel, illetve az eljárás során fellépő problémákkal, amelyek bemutatására külön kérték az előadókat, hiszen ezeket általában kevésbé közlik a szakfolyóiratokban. A fórum tehát arra is kiváló alkalmat nyújt, hogy kiderüljön, hol látják pillanatnyilag a legnagyobb problémákat.

A klónozást kísérő etikai problémák

A másik döntő pillanat: a petesejt (balra) és egy testi sejt egyesítése

Magyar előadók

A konferencia színhelye különösen kedvező a hazai és a környékbeli országok kutatóinak. Dr. Bősze Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban egy nagyon tehetséges, fiatal kutatógárda dolgozik a klónozás területén, s több részterületen is az élvonalban vannak a magyar kutatások. A konferencia egyébként a Budapesten most zajló Európai Állattenyésztő Kongresszus kísérő rendezvénye, amelyhez a szervezők azzal a szándékkal csatlakoztak, hogy a szakterület idelátogató kutatóinak költségeit csökkentsék. Ennek eredményeképpen számos kutató vesz részt a klónozási konferencián a környékbeli államokból is.

A konferencián öt magyar előadó is szerepel. Dinnyés András, aki jelenleg a Dollyt is előállító Roslin Intézetben dolgozik, pár hónapja igazi áttörést ért el, amikor kiütött ("elhallgattatott") génekkel rendelkező sejtekből klónozott birkákat. Ilyen típusú klónozásból ez volt a legelső a világon, amelyről a Nature Biotechnology c. szaklap számolt be. A gének kiütésének óriási jelentősége van az emberi gyógyászatban, mivel e módszerrel egyrészt modellezni lehet emberi betegségeket, másrészt az ember számára immunbarát anyagokat, sejteket, szöveteket lehet előállítani.

Macháty Zoltán, aki jelenleg az USA-ban dolgozik, sertések klónozásával, illetve a sertésekből az emberbe történő szervátültetetés lehetőségével foglalkozik. Kacskovics Imre, a Szent István Egyetem kutatója olyan érdekes receptor-vizsgálatokat végez, amelyek az újszülöttek immunitásában játszanak szerepet. A negyedik magyar előadó az [origo] olvasói közül valószínűleg sokak számára ismert Hadlaczky Gyula szegedi kutató, aki mesterséges kromoszómák előállításával foglalkozik. Az ötödik előadást Bősze Zsuzsanna tartja, a tejfehérjékkel kapcsolatos kutatások gyakorlati használhatóságáról.

Bősze Zsuzsanna elmondta, hogy a konferencia szakmai anyaga a Cloning c. amerikai szaklap két számában szerepel majd, ami igen nagy eredménynek számít.

A konferencia támogatói az EU-COST és az OECD. Az EU-COST azért támogatja már másodszor a kongresszus megrendezését, hogy elősegítse az európai kutatók közötti együttműködést és információcserét. Az OECD támogatóként való megjelenését a szervezet azon törekvése indokolja, hogy elősegítse az információcserét olyan területeken, melyek hatással lehetnek a jövőbeni gazdasági és társadalmi folyamatokra.

Ajánlat:

A Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont honlapja

Second International Workshop on Mammary Gland Biotechnology
A konferencia szakmai programja (angol nyelven).

A szakmai program letölthető változatai: doc és rtf.

Az [origo] Klón-dossziéja
Az [origo] Klón-dossziéja a legfrissebb hírek mellett közérthető nyelven mutatja be a klónozás különféle típusait, rávilágít a biológiai és etikai problémákra, s feltárja a klónozás más kutatási területekkel való kapcsolatait.