A feltételezett "magyar" életnyomokat is vizsgálja az európai Mars-szonda

A marsfelszíni élet lehetőségével kapcsolatos, magyar szakemberek által kidolgozott elmélet egyre nagyobb jelentőségét érzékelteti, hogy tegnap hazánkban járt az európai Mars-szonda egyik vezető tudósa. Előadásából kiderült, hogy az Európai Űrügynökség igen fontos felfedezésnek tartja a "magyar" foltokat a Mars felszínén, amelyek a közeljövőben akár közös kutatások alapját képezhetik.

2004 - Mars-invázió

A 2004-es első napjai talán minden korábbinál több izgalmat tartogatnak a vörös bolygó titkai iránt érdeklődők számára. Ekkor ugyanis nem kevesebb, mint négy űrszonda érkezik a Marshoz, remélhetőleg minden problémától mentesen: a NASA két marsjárója, a több mint öt éve úton lévő japán NOZOMI-keringőegység, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express-űrszondája. Utóbbi szintén bolygó körüli pályára áll, miután levált róla a Beagle-2 elnevezésű leszállóegység (lent). (Érdemes megjegyezni, hogy az ESA egyre aktívabban vesz részt a Naprendszer kutatásában, példaként elég megemlíteni a Szaturnusz felé haladó Cassini-Huygens-űrszondát, a tervek szerint 2002-ben induló Smart-1 Hold-szondát, a 2003-ra ütemezett Rosetta-szondát, a 2005-re elkészülő Venus Express-t, valamint a Bepi Colombo-t, amely 2009-ben indulhat el a Merkúr felé.)

Dr. Augustin F. Chicarro, a Mars Express program egyik vezető szakembere dr. Horváth András űrkutató-csillagász és kollégái, a marsfelszín egyes alakzatainak kialakulását lehetséges biológiai aktivitással magyarázó kutatók meghívásának eleget téve érkezett a magyar fővárosba. Kimerítő előadásban ismertette az űrszonda műszereit, vizsgálati módszereit és lehetőségeit, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre választ remélnek az ESA első Mars-szondájától. Ezek között szerepel a teljes felszín 10 m/pixel-es felbontású, illetve kiválasztott területek 2,2 m/pixel pontosságú fényképezése; az ásványi összetétel globális térképének elkészítése 100 m/pixel-es részletességgel; a légkör mozgásfolyamatainak, összetételének és különösen páratartalmának vizsgálata; valamint bepillantás a felszín alatti néhány km-es mélységbe, egy speciális radar segítségével.

Emellett a leszállóegység, a Beagle-2 is számos műszerrel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a felszíni anyagok és a légkör víztartalmának mérésére, az esetlegesen létező marsi élet jeleként értelmezhető metánkibocsátás kimutatására, valamint az egykori életfolyamatokat jelző szénizotóp-arányok elemzésére is. Mindezek kapcsán fontos kiemelni, hogy a Viking-űrszondák 1976-os vizsgálatai óta nem indult olyan Mars-küldetés, amelyben ilyen központi szerepet játszott volna az élet nyomainak kutatása.

A Mars Express és a "magyar" foltok

A küldetés egyik legalapvetőbb kérdése természetesen a leszállóhely kiválasztása, mivel az ott végzett vizsgálatok eredményeiből tulajdonképpen egy teljes bolygó jellemzőire vonhatunk le következtetéseket. Dr. Chicarro elmondta, hogy választásuk az Isidis Planitia-ra esett, de a leszállás módjából következően jelentős az úgynevezett landolási ellipszis nagysága (500 x 95 km), amelyen belül a Beagle-2 ténylegesen "marsot érhet".

Azt sajnos nem remélhetjük, hogy változtassanak a kiválasztott leszállóhelyen, így a Beagle-2-től nem nyújthat a "foltokkal" kapcsolatos új eredményeket. Almár Iván professzor találó kérdésére, amelyben a magyar szakember azt feszegette, hogy a kijelölt landolási terület geológiai jellegét tekintve nem hasonló-e túlságosan a Viking-szondák és a Mars Pathfinder leszállóhelyeihez, Dr. Chicarro válasza nem volt teljesen meggyőző. Úgy tűnik, tovább kell várnunk arra a Mars-szondára, amely leereszkedik majd a feltételezett marsfelszíni organizmusok közé.

A kissé távolabbi jövőt tekintve mégis bíztató, hogy Dr. Chicarro zárószavaiban hangsúlyozta: a Mars Express-küldetés jelentős nemzetközi összefogás eredménye, amelyben az ESA számos tagországa mellett az USA és Oroszország is szerepet vállalt. Ám az igazi együttműködés a Mars körül veszi majd kezdetét, ahol egyszerre, több helyen és többféle módszerrel vizsgálhatjuk majd a vörös bolygó-t: a NASA marsjáróin és a Beagle-2-n, valamint az egyenlítői pályán keringő NOZOMI-n és a poláris pályán mozgó Mars Express-en lévő műszerek segítségével. S így biztos, hogy minden korábbinál alaposabban ismerhetjük meg a Marsot, új lendületet adva a jövő küldetéseinek.

Sik András

A témához kapcsolódó korábbi anyagok

Reflektorfényben a marsi élet magyar elmélete
2001. 07.14. A legnagyobb űrportál, a Space.com is közzétette annak az elméletnek a lényegét, amelyet magyar tudósok dolgoztak ki lehetséges marsi életformákkal kapcsolatban. Horváth András csillagász-űrkutató, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója több neves planetológus és biológus szakemberrel együtt dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy egyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy legalábbis részben biológiai - aktivitással magyarázható.

Kijelölték a brit Mars-szonda leszállóhelyét
2000.12.28. A 2003 decemberében a vörös bolygóhoz érkező Beagle-2 egy ősi üledékgyűjtő medencében ér majd földet, ahol legfontosabb feladata a marsi élet utáni kutatás lesz.

Beagle-2
http://www.beagle2.com/

Mars Express
http://sci.esa.int/home/marsexpress/

Magyar nyelvű információk a Mars Express küldetéséről