Nem mindennapi megtiszteltetés egy újságíró számára, ha közvetlen közelről szemlélve, résztvevőként élheti át egy tudományos konferencia eseményeit, főleg olyan progresszív és izgalmas kutatási terület esetében, mint a genetikailag módosított állatok klónozása. A Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológia Kutatóközpont (MBK) meghívásának köszönhetően az [origo] Tudomány rovatának szerkesztője ebben a kivételes helyzetben találhatta magát, s jóleső izgalommal vetette bele magát a kétnapos rendezvény forgatagába.
Dr. Bősze Zsuzsanna, az MBK Állatbiológiai Intézetének igazgatója nagyszerű munkát végzett: a konferencia igen jól szervezetten és nagyon oldott hangulatban zajlott, ahol a szakterület vezető kutatói - valóban komolyan véve a szervezők kérését - részletesen beszámoltak a munkájukat kísérő problémákról is. Ez különösen annak fényében volt tanulságos, hogy jelenleg a klónozás szóról a legtöbb embernek az emberi szervezet teljes "legyártása" jut az eszébe. A két nap előadásait hallgatva egy külső szemlélő számára is nyilvánvalóvá vált: bár az állati klónozás területe rohamléptekkel fejlődik, jelenleg még olyan komolyak a biológiai és technikai jellegű problémák is - hogy az etikai, jogi, szociológiai stb. vonatkozásokról most ne is beszéljünk -, hogy normális ember egyelőre nem foglalkozhat az emberi klónozás gondolatával sem.
Budapest két napra valóban a "klónozás fővárosává" vált, mivel a rovatunkban egy héttel ezelőtt megjelent beharangozó cikk nyomán minden jelentősebb TV, rádió és újság megkereste valamilyen formában a konferencia szervezőit. Ez önmagában nagyon örvendetes, hiszen - mint azt a konferencia bioetikai szekcióján is hangsúlyozták - nagyon fontos lenne, hogy a közvélemény megismerje s ezáltal talán jobban elfogadja a kutatási terület eredményeit. A szervezők és a konferencián előadó kutatók készségesen nyilatkoztak a sajtónak. A következőkben a legfontosabb eredményeket és problémákat szeretném Önök elé tárni az előadások és az azokat követő beszélgetések főbb gondolatait kiemelve.