Mint korábban arról beszámoltunk, hosszas és igen körültekintő előkészítő munka után George Bush, az USA elnöke augusztusban úgy döntött, hogy csak igen korlátozott mértékben támogatja az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Bush-kormányzat csak a már létező 60 sejtvonallal történő vizsgálatokhoz ad anyagi támogatást. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) múlt héten nyilvánosságra hozott adatai szerint egészen pontosan 64 olyan sejtvonalról lehet tudni, amelyek megfelelnek a kormány kívánalmainak. Ezek a világ tíz különböző - sok esetben magánkézben lévő - kutatóintézetében találhatók.
A nyilvánvalóan politikai jellegű döntés - Bush meg akart felelni konzervatív támogatóinak, ugyanakkor nem szeretne lemaradni a jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területén - azóta is szakmai és politikai viták középpontjában áll.
Az utóbbi hetekben több kutatóintézet és tudományos hírforrás is arról számolt be, hogy az őssejt-vonalak nagy része - ha nem az összes - egérsejtekkel "szennyezett". Ez azt jelenti, hogy az emberi embrionális őssejteket egérsejtekből álló réteg tetején tenyésztették, mivel az egerek sejtjei termelik az emberi sejtek növekedéséhez és osztódásához szükséges anyagokat. Éppen ezért felhasználási lehetőségük korlátozott – az ilyen sejtkolóniákból fejlődő különféle emberi sejttípusok halmazai ugyanis "szennyezettek" lennének, s emberbe történő beültetésük az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint gyakorlatilag xenotranszplantációnak (fajok közötti transzplantációnak) minősülne, annak minden kockázatával (például állati vírusok fertőzésének veszélyével).
Szerdán az amerikai kongresszus felsőházában, a szenátusban is "robbant a bomba": maga az egészségügyi miniszter, Tommy Thompson (jobbra) is kénytelen volt elismerni, hogy a sejtvonalaknak csak körülbelül 40%-a használható kísérleti célokra. A szenátusi meghallgatást a demokrata Edward Kennedy szenátor vezette, aki aggodalmát fejezte ki a sejtvonalakkal szennyezettségével kapcsolatban. Kennedy idézte azokat a véleményeket, melyek szerint Bush döntése évekkel veti vissza a sejtterápiás eljárások fejlesztését, "számtalan élet és mérhetetlen szenvedés árán".
Thompson beszámolójában igyekezett enyhíteni e félelmeket. Christopher Dodd demokrata szenátor kérdésére azonban azt válaszolta, hogy a fent említett 64 sejtvonalból mindössze 24-25 van teljesen kifejlett állapotban, míg a többi a fejlődés korábbi fázisainak valamelyikében található. Ezek teljes kifejlődése nem garantálható. Az egészségügyi miniszter véleménye szerint azonban ekkora mennyiség is elegendő ahhoz, hogy elvégezhessék a fontos alapkutatásokat. Thompson arról is beszámolt, hogy egy úttörőnek számító megegyezés alapján az államilag finanszírozott kutatók hamarosan megkezdhetik a kísérleteket az őssejt-biológiában vezető szerepet játszó Wisconsin Egyetem öt sejtvonalával.
A Geron Corporation nevű biotechnológia óriás augusztus végi bejelentése szerint sikerült egérsejtek nélkül is emberi embrionális őssejteket tenyésztenie. A cég azonban nem adott információt arról, hogy e sejtvonalakat Bush döntése előtt alakították-e ki.
S. T.
A témához kapcsolódó oldalak:
Bush: korlátozott embrionális őssejtkutatások támogatása az USA-ban
2001.08.10. George Bush amerikai elnök washingtoni idő szerint csütörtök este, országosan közvetített tévébeszédben jelentette be: szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kísérletek szövetségi forrásokból történő anyagi támogatásához.
Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete
2001.07.01. A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.