Az alkoholfüggőség egyik napjainkban uralkodó magyarázata szerint az alkohol (és más drogok is) megváltoztatják a normális dopamin-anyagcserét az agyban. Hatásukra nő e fontos idegi ingerületátvivő-anyag (ún. neurotranszmitter) termelődési üteme, amelynek fontos szerepe van az örömérzés kialakulásában. Ugyanakkor azonban a dopamin hatását közvetítő D-2-es dopaminreceptorok ("dopamin-érzékelők") mennyisége csökken, így a függőség rabjai az adagok folyamatos növelésével próbálják ellensúlyozni a kellemes állapot elérésének tompulását.
A Brookhaven Nemzeti Laboratórium (USA) kutatói egy új tanulmányban arról számolnak be, hogy a receptorszám helyreállításával az "alkoholista" laboratóriumi patkányok alkoholfüggősége - legalábbis átmenetileg - jelentősen csökkenthető. Azok az állatok, amelyek a kezelés előtt napi folyadékmennyiségük 80-90%-át alkohol formájában vették fel, három nappal a kezelés után ezt átlagosan 43%-kal csökkentették, de egyes esetekben egészen 20%-ra esett vissza az alkoholfogyasztás.
A receptorok mennyiségét génterápiás eljárással növelték meg. A patkányok agyának örömérzésért felelős központjába az D-2-es receptorok génjét jutatták, vírusvektor segítségével.
A kezelést követő agyi vizsgálatok alapján kiderült, hogy a receptorok mennyisége az első 3-4 napban növekedett, majd egy folyamatos csökkenés után a 8. napon állt vissza a kezelés előtti szintre. Újabb kezeléssel azonban ismételt hatást lehetett elérni.
A kutatók szerint ez az első kísérleti bizonyíték arra, hogy a D-2-es dopaminreceptorok magas szintje csökkentheti az alkoholfüggőséget, s a módszer talán az emberi agy esetében is használhatónak bizonyul.
A kutatók részletes beszámolója a Journal of Neurochemistry c. szaklap 2001 szeptemberi számában jelent meg (Vol. 78, No. 5).
Gene Therapy Reduces Drinking in "Alcoholic" Rats
Angol nyelvű beszámoló a Brookhaven Nemzeti Laboratórium honlapján.