Nomád bolygókat kapott el az űrtávcső

Újabb csillag nélküli, ősi világok nyomaira bukkantak amerikai csillagászok.

A térben valószínűleg szabadon mozgó "nomád bolygókat" fedeztek fel az Űrtávcső Tudományos Intézet munkatársai, ami tudományos szenzáció. Ha ellenben mégsem bolygók a felfedezett égitestek, az még nagyobb tudományos szenzáció lehet.

Az előtörténetet megírtuk: az Orion-ködben "nomád" bolygókat fedeztek fel a csillagászok. Ezek abban különböznek a "hagyományos" planétáktól, hogy nem kötődnek egyetlen csillaghoz sem, hanem szabadon mozognak a térben. Időnként elhaladnak egy-egy csillag előtt, és gravitációs terükkel fókuszálják a mögöttük lévő tárgy fényét, amitől az rövid időre felerősödik. - jelenséget nevezik a szakemberek gravitációs-lencsehatásnak, s ennek alapján találták meg e nomád bolygókat. A felfedezés híre vitát váltott ki.

Most az Egyesült Államokban működő űrtávcső tudományos intézet munkatársai, Kailash Sahu vezetésével hasonló bolygókra bukkantak az M22 jelű gömbhalmazban a Hubble-űrtávcső segítségével. Mivel e fényerősödést (a csillagászok "felfénylésnek" nevezik) nem lehet előre jelezni, csak úgy van esély arra, hogy a csillagász "elkapja" őket, ha minél több csillagot figyel egyidejűleg. Korábban számos érdekes felfedezés fűződött ehhez a módszerhez, például a barna törpék feltűnését - a csillagászat egyik legkülönösebb jelenségét is így sikerült igazolni.

Sahu és csoportja sokáig úgy látta, hogy cserbenhagyja őket a szerencse, hiszen 1999-ben négy hónap alatt 83 ezer csillagot figyeltek, s egyetlen ilyen kifényesedést találtak. Ezt egy olyan törpecsillag okozta, melynek tömege alig tizede a Napénak. Az esemény közben viszont a háttércsillag fényessége 18 napon át az eredetinek tízszeresére erősödött fel. Az alaposabb vizsgálatnál aztán kiderült, hogy hat további felfénylés történt. Ezek azonban rövid ideig tartottak és elég gyengék voltak: 20 óra alatt kétszeres fényerő volt mérhető. Sikerült azonban kiszámítani a fókuszáló objektumok tömegét, s az eredmény szokatlanul alacsonynak bizonyult: alig 80 Föld tömege az övék, ami kisebb, mint a Szaturnuszé.

Ha az eredményt a további megfigyelések is megerősítik, akkor messzemenő következtetéseket vonhatnak le a kutatók. A talált objektumok tömegéből ítélve, mindenesetre bolygókról lehet szó. Az már nem nagyon lepte meg a jelenség vizsgálóit, hogy nem kötődnek csillagokhoz. De igen érdekes, hogy sokkal bonyolultabb a nomád bolygók helyzete, mint az Orion-köd esetében volt. Ott ugyanis a felfedezők rengeteg port és gázt észleltek, amiből ma is keletkeznek csillagok. A csillagkeletkezésnek - megfelelő körülmények között - pedig alapvető velejárója a bolygókeletkezés. Abból a kevés anyagból ugyanis, ami nem épül be a csillag testébe, bolygó jöhet létre.

Csakhogy a Nyilas csillagképben megfigyelhető M22 nem más, mint egy gömbhalmaz, amelyben nem nagyon akad csillagközi anyag, s ahol nem is vártak bolygókat. Ráadásul nagyon idős objektumok mutatkoznak ott - legalább 10 milliárd évesek. Vagyis - ha valóban bolygókról van szó - akkor nekik is 10 milliárd évvel ezelőtt kellett létrejönniük. (A Föld mindössze 4,6 milliárd éves.)

Sahu és kollégái tovább vizsgálják az M22 középső csillagokban sűrű tartományát, hogy mennyi ilyen "zavaró égitestet" találnak, amiből pedig pontosabban megbecsülhetik a tömegüket és gyakoriságukat. A további mérésekkel azt is el szeretnék dönteni: valóban bolygókat sikerült megfigyelniük a mégiscsak Fortuna kegyébe került kitartó csillagászoknak, vagy pedig még ismeretlen égitesttípust?

Trupka Zoltán

A témához kapcsolódó oldal:

Hint of Planet-Sized Drifters Bewilders Hubble Scientists
Angol nyelvű információk a témáról az Űrtávcső Tudományos Intézet (USA) honlapján, további képek, ábrák és animáció kíséretében.