Görög régészek úgy vélik, hogy egy olyan Nagy Sándor korabeli város maradványaira bukkantak az ország észak-nyugati részében húzódó Pindosz-hegység előhegyei között, amelyről ókori források nem tesznek említést. Erre a következtetésre jutottak ugyanis, miután egy akropolisz nyomait tárták fel a helyszínen.
Az 1200 méter magasságban fellelt régészeti leletek Nagy Sándor korából, Kr.e. a IV. század idejéből valók. Eddig már feltártak egy altemplomot és egy dór oszlopcsarnokot - közölte az Stella Drogou, a három éve folyó ásatások vezetője.
Továbbá pénzérmék és olyan kerámia tárgyak kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, a város lakói élénk kereskedelmet folytathattak az ország déli részével.
Stella Drogou kijelentette: "Eddigi tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy jelentős város lehetett a Pindarosz-hegységben, amelynek hanyatlása Kr.e. 150 körül, a római hódítás idején kezdődhetett". Rámutatott továbbá, hogy a hely, ahol a város felépült, "stratégiai jelentőséggel bírt, mert lehetővé tette a kelet felé Macedóniába, nyugatra Epiruszba, délre pedig Thesszáliába vezető útvonalak ellenőrzését.
Egy ilyen városról egyetlen antik forrás sem tesz említést, de az ókori szerzők úgy említik ezt a térséget, mint amely katonákat adott Nagy Sándor hadseregének elit alakulatai számára.