A világ egyik legszegényebb országa

Október 7. óta folytatja az amerikai és brit légierő az afganisztáni terrorista célpontok bombázását. Az Afganisztáni Iszlám Köztársaság a világ egyik legyszegényebb országa, igencsak kalandos történelemmel.

A Közép-Ázsia déli részén található Afganisztán (hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Köztársaság) területe 652 225 négyzetkilométer. Északkeleten Kína, délen és délkeleten Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határolja.

Népessége: 26 813 ezer fő (2001), 43 százaléka pastu, 28,5 százaléka tádzsik, 9,3 százaléka üzbég, 7,8 százaléka hazara, 3,6 százaléka ajmák. A lakosság 74 százaléka a szunnita, 25 százaléka pedig síita muzulmán vallást követi. Az ország fővárosa: Kabul, több mint egymillió lakossal. A hivatalos nyelv a pastu és a dari (perzsa). Hivatalos pénznem az afgani.

Gazdaság

Afganisztán a világ legelmaradottabb országai közé tartozik. A háborúk és a természeti csapások következtében katasztrofálissá vált a gazdasági helyzet, a mezőgazdasági termelést a földeken maradt taposóaknák lehetetlenné teszik. A lakosság nagy része alultáplált, a külföldi humanitárius szervezetek és a Világélelmezési Program segélyeire szorul. Az egy főre eső GDP 800 amerikai dollár (2000). Az ópiumtermesztésben viszont a világ ópiumkínálatának háromnegyedét állítja elő (2000-ben 3656 tonnát).

Történelem

Afganisztán modern időszámítása a XVIII. század közepén kezdődött, amikor az egyik törzs vezetője, Ahmad Sah Durráni egységes államot hozott létre nagyjából a mai afgán területeken. Durráni halála (1772) után a birodalom szétesett. A britek több háborút folytattak az ország feletti uralomért (1839-42, 1878-80, 1919), sőt a cári Oroszország is dél felé akart terjeszkedni.

A népi ellenállást nem tudták leküzdeni, 1919 februárjában Afganisztán kinyilvánította függetlenségét, amelyet 1919. augusztus 8-án a ravalpindi békében Nagy-Britannia elismert. Afganisztán mindkét világháború idején semleges maradt. 1964. október 1-jén új alkotmány lépett érvénybe, s az ország alkotmányos királyság lett.

1973-ban Záhir Sah király uralmát Mohammed Daud tábornok puccsa döntötte meg, Afganisztán köztársaság lett. 1978-ban újabb államcsínnyel az addig betiltott kommunista Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (ANDP) katonái megölték Daudot, a hatalmat Nur Mohamed Taraki vette át. Ő a nagy számban jelen lévő szovjet tanácsadókra támaszkodott, amire a vallási hagyományokhoz ragaszkodó muszlimok (magukat modzsahedeknek, Szent Háborút folytató személyeknek nevezték) fegyveres felkeléssel válaszoltak.

1979 végén Tarakit elűzte Hafizullah Amin. 1979. december 26-án szovjet csapatok megszállták Afganisztánt, majd 27-én megdöntötték Amin rendszerét, s Babrak Karmalt, az ANDP Parcsam (Zászló) szárnyának vezetőjét ültették az államfői székbe.

1986-ban Mohammed Nadzsibullah lett a párt főtitkára, Karmalt minden párt- és állami funkciójától megfosztották. Nadzsibullah (aki 1992-ig volt az ország elnöke) meghirdette a nemzeti megbékélés politikáját, és (eredménytelenül) koalíciót ajánlott a modzsahedeknek. A rezsimnek nem sikerült tömegbázisra szert tennie, a szovjetek ellen tíz évig tartott a harc, a polgárháború még tovább, több mint egymillió halottat követelve. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Afganisztán és Pakisztán 1988-as genfi megállapodása értelmében a szovjet csapatok 1989. február közepére kivonultak az országból.

1992-ben megalakult a kormányellenes felkelők szövetsége, majd létrejött az Átmeneti Tanács, amelyben a felkelő csoportok katonai parancsnokain kívül vallási vezetők és a pártok képviselői kaptak helyet. Elnöke Szebgatullah Modzsaddedi, a mérsékelt Afgán Nemzeti Felszabadítási Front vezére lett. Az ország nevét Afganisztáni Iszlám Államra változtatták. Feloszlatták a kommunista pártot, a volt kormányt, a volt parlamentet. Júniusban Burhanuddin Rabbani lett az elnök. 1996-ban a egymással szembe forduló erők megosztották egymással a hatalmat: Rabbani maradt az elnök, a fundamentalista Gulbuddin Hekmatjar kormányfő lett.

1999-ben az Egyesült Államok és az ENSZ szankciókkal sújtotta az országot, mert a tálibok nem adták ki a számos terrorcselekménnyel gyanúsított Oszama bin Ladent, aki 1996 óta rejtőzik Afganisztánban. Ő az első számú gyanúsítottja a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban történt terrortámadásnak is, amire az Egyesült Államok válaszul Tartós Szabadság néven terrorizmus elleni hadműveletet hirdetett. Október 7-én Bush amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai és brit légi csapásokkal elkezdődött a tálibok és Oszama bin Laden Al-Kaida nevű szervezete elleni támadás, amelyet az Északi Szövetség támogat.

Sarudi Ágnes