Zöld lámpa a Plútóhoz és az Europához: elfogadták a NASA 2002-es költségvetését

Az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa egyaránt elfogadta a NASA 2002-es költségvetését. Ezt megelőzően egyeztető tárgyalásra volt szükség a két ház képviselői között, mert eredetileg voltak eltérések a költségvetés két változata között. Végül a kongresszus 401:18, a szenátus pedig 87:7 arányban, tehát mindkét ház elsöprő többséggel szavazta meg a kompromisszumos költségvetést.

Az alsóház egy nagyobb törvénycsomag részeként a 2001. október 1-jén már megkezdődött 2002. költségvetési évre 14,8 milliárd dollárt irányzott elő a NASA részére. Ez az összeg mintegy 300 millióval több a szenátus által Bush elnök költségvetési javaslata nyomán elfogadott összegnél, azonban 150 millióval kevesebb annál, amit a kongresszus elfogadott. A NASA előző évi költségvetése 14,3 milliárd dollár volt.

A legnagyobb vita: a Nemzetközi Űrállomás

A költségvetés két változata között a legnagyobb eltérést a Nemzetközi Űrállomáshoz építendő "űr-mentőcsónak" fejlesztése jelenti. Egyelőre ezt a tételt kihúzták a költségvetésből, de megjegyezték, hogy enélkül az űrállomás nem tekinthető késznek, tehát a mostani törlés nem jelenti a terv végérvényes elvetését. Ugyanakkor egy megjegyzés arra utal, hogy az űrállomásprogram egészét alaposan tanulmányozni kell.

Az egyeztető bizottság egyébként az ISS program egészének a 2002-es költségvetését 75 millió dollárral csökkentette, ami elemzők szerint erőteljes figyelmeztetés a NASA részére, hogy jobban kell menedzselni a programot. A bizottság véleménye szerint erre csak úgy tudják rákényszeríteni a NASA-t, kénytelenek kevesebből megoldani a feladatokat. A bizottság tagjai vonakodtak ugyan elfogadni a kemény döntést, ám a program egészének hosszú távú érdekeit szem előtt tartva mégis erre kényszerültek.

Ezzel egyidejűleg az egyeztető bizottság úgy döntött, hogy a NASA költségvetésének a Nemzetközi Űrállomás általános költségeiből 283,6 millió dollárt az ISS-sel kapcsolatos - elsősorban biológiai és fizikai - kutatások finanszírozására kell átcsoportosítani. Ez a döntés egyben azt is megakadályozza, hogy az ISS építése során mutatkozó esetleges költségtúllépéseket a NASA a rendelkezésre álló forrásoknak a kutatási feladatok rovására történő belső átcsoportosításával kompenzálja.

Mégis megy űrszonda a Plútóhoz

Az egyeztető bizottság másik fontos döntése értelmében finanszírozni fogják egy a Plútó kutatására indítandó küldetés előkészítését. A költségvetés szenátusi változatában erre 25 milliót irányoztak elő, a kongresszus ezzel szemben egyetlen centet sem adott volna erre a célra. Végül a bizottság még a fenti összeget még meg is toldotta, így 2002-ben a NASA 30 millió dollárból gazdálkodhat ezen a rovaton.

Emlékezetes, hogy a NASA már évek óta foglalkozik a Plútóhoz küldendő űrszonda gondolatával, ám az előkészületeket már többször leállították. A NASA reményei szerint a most megszavazott anyagi háttérrel a szonda 2004 decemberében már útnak indítható lenne, bár ez akár 2006 elejéig is eltolódhat. A Jupiter gravitációs lendítő hatását kihasználva a szonda 10-12 év alatt érhetné el úticélját. A kutatók számára fontos lenne, hogy még az elkövetkező 20 éven belül sikerüljön elérni a Plútót, mert a Naptól egyre távolodó bolygó légköre előbb-utóbb kifagy a felszínre, és a fényviszonyok is egyre kedvezőtlenebbé válnak.

A költségvetési döntést Louis Friedman, a Planetary Society ügyvezető igazgatója a közvélemény érdekérvényesítő képessége nagy diadalaként értékelte, szervezetük ugyanis már évek óta lobbyzott a Plútó-küldetés megvalósításáért. Friedman szerint a közvélemény rá tudta venni a kongresszust, hogy a Naprendszer egyetlen, még helyszíni vizsgálatnak alá nem vetett nagybolygójához is űrszondát küldhessen a NASA.

Mars és Europa: küldetések az élet ígéretét hordozó égitestekhez

A bizottság 10 millió dollárral megtoldotta a Nap-Föld kapcsolatok kutatásának programját, és a tervezett napkutató űrszonda előkészületeihez is hozzátett 3 milliót. A Mars-programok költségvetése változatlan maradt, pedig sokan arra számítottak, hogy nem meghúzzák a vörös bolygó kutatásának költségvetését. A 2007 utáni Mars-küldetések részletes tervéről szóló jelentést kértek a NASA-tól. Zöld lámpát kapott a Jupiter Europa nevű holdjához indítandó keringő egység fejlesztése is, ami azért fontos, mert a Mars mellett ez az égitest kecsegtet bennünket a legnagyobb reménnyel bennünket az élet szempontjából. Az Europa vízjégből álló kérge alatt feltehetően folyékony vízóceán húzódik.

Változatlan maradt az új generációs hordozóeszköz fejlesztésére szánt 465 milliós tétel, bár ennek is akadtak ellenzői. Teljes finanszírozást kapott a csillagászati ismereteket forradalmasító Hubble-űrtávcső utódja, az Új Generációs Űrtávcső (Next Generation Space Telescope) fejlesztése is, amelynek 2007-ben kellene pályára állnia a Föld körül.

A NASA jól járt, de így is változtatni kell

Végső soron a NASA jobban járt, mint arra egyes elemzők számítottak. A szeptember 11-i terrortámadások után ugyanis egy akár 10 százalékot is elérő, drasztikus költségcsökkentés veszélye is felmerült. A 2003. év kilátásai egyelőre még felettébb ködösek, amihez a politika eseményei és a gazdaság recessziója mellett Daniel Goldin vezérigazgató 10 év után történő távozása is hozzájárul. Minderről egyelőre azonban még korai beszélni, hiszen a 2003-as költségvetés legelső terveit is csak 2002 februárjában hozzák nyilvánosságra.

Ugyanakkor Daniel Goldin, a NASA leköszönő vezérigazgatója másképp értékeli a helyzetet. A tíz éve hivatalban lévő és posztjáról most leköszönő Goldin véleménye szerint a NASA költségvetése vásárlóértéken most kevesebb mint kétharmada annak, mint amivel hivatali ideje kezdetén gazdálkodhatott a szervezet. Goldin a Space News kérdésére elmondta, hogy egy a közelmúltban elvégeztetett stratégiai elemzés világossá tette számára, hogy az Egyesült Államok döntéshozói előtt három lehetőség áll: átszervezéssel megszilárdítják a NASA űrközpontok helyzetét, vagy megemelik a NASA költségvetését, vagy le kell mondani egyes programok megvalósításáról. Goldin nyilatkozatában egyes központok bezárásának a lehetőségét is felvetette. Mindamellett a helyzet megoldása már utódja feladata lesz.

Both Előd, Magyar Űrkutatási Iroda

Ajánlat:

NASA

Korábban az [origo]-ban:

A NASA él és virul - az igazgató távozik
2001.10.18. Bejelentette lemondását tisztéről szerdán Daniel Goldin, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója. Működésének hosszú évei alatt az emberiség minden korábbinál nagyobb lépéseket tett a csillagászat és az űrkutatás terén.