Hozzáférhető a holt-tengeri tekercsek teljes szövege

Évtizedekig tartó fáradságos és sok vita övezte munka után egy nemzetközi tudóscsoport közzétette a nevezetes holt-tengeri tekercsek teljes szövegét.

A korabeli idők héber bibliájába bepillantást engedő iratok felfedezése a XX. század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjának számított. "Felfedezések a Júdeai-sivatagban" címmel az Oxfordi Egyetemi Kiadó publikálta 37 terjedelmes kötetben, amelyeket 15 magyarázó pótkötet egészít ki rövidesen.

"54 évnyi izgalom, várakozás, gyötrődés, sok kritika és kevés dicséret után, sok inspiráció és még több perspiráció (verejték) segítségével befejeződött végre a publikáció" - jelentette ki New York-i sajtóértekezletén Emmanuel Tov professzor.

A jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, a százfős kutatócsoport vezetője a múlt héten elmondta, hogy az ősi szövegek feldolgozását az utóbbi években jelentősen felgyorsította a modern technika, például a lézeres nyomtatás, az elektronikus levelezés. A digitális fényképezés és a többspektrumú képfelbontás láthatóvá tett korábban ismeretlen szövegeket is a kopott papiruszokon.

A Tov által vezetett tudóscsoport 1990-ben kezdte meg a munkát a szövegfeldolgozáson. Addig nagyon hátráltatta a munkát, hogy a tekercseket birtokló tudósok akadályozták a hozzáférést az iratokhoz.

Az Kr. e. 250 és Kr. u. 70 közötti időből származó 900 tekercset - több mint 15 ezer bőr- és papiruszdarabon - 1947 és 1956 között találták 11 barlangban a Holt-tenger nyugati partján. A legismertebbek közülük a kumráni tekercsek, amelyek egy ősi település romjai közelében, Hirbet Kumránban kerültek elő, Jerikótól 15 kilométerre délre. A tekercseket vélhetően az esszénusok, egy szigorú és elszigetelt zsidó szekta tagjai írták.

A holt-tengeri tekercsek elolvasása nem rengette meg sem a judaizmust, sem a kereszténységet, mint ahogy azt egyes tudósok jósolták - hangzott el a New York-i sajtóértekezleten. Mindazonáltal meglepő, hogy a szövegek említést sem tesznek Jézus Krisztusról. Erre Emmanuel Tov nem talált más magyarázatot, mint hogy a szövegek zöme Krisztus születése előtt keletkezett.