A profik fül nélkül is hallják a zenét

Kutatók vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hivatásos, profi zenészeknek  nem szükséges kívülről, a fülükkel hallani a zenét ahhoz, hogy "hallják".

Az eddig is köztudott volt, hogy a zenészek, zeneszerzők gyakran egészen elképesztő hallása és zenei memóriája valamely különleges képességben keresendő, azt azonban, hogy ez biológia szinten pontosan mit is jelent - ha jelent egyáltalán valamit -, még nem sikerült a tudósoknak kimutatniuk.

Most német neurobiológusoknak azonban úgy tűnik sikerült választ találniuk a kérdésre.

A Tübingeni Egyetem kutatói hivatásos és amatőr hegedűsök agyműködését hasonlították össze "zenélés" közben.

A vizsgálat vezetője, Dr. Gabriela Scheler arra kérte mindkét csoport tagjait, hogy csendben játsszák le Mozart G-dúr hegedűversenyének első 16 ütemét.

Az MRI- (az angol magnetic resonance imaging kifejezés rövidítése) vizsgálatok kimutatták, hogy a felidézés során s hivatásos zenészek agyának az a központja aktiválódott, méghozzá jelentősen, amely a hallásért felelős. Tehát amikor a profik az ujjaikat mozgatták - noha "kívülről" semmit sem hallottak - belül, a fejükben mégis hallották a zenét.

Ezzel szemben az amatőr zenészeknél az agykéreg mozgató központja mutatott jelentős aktivitást - az a központ, amely például az ujjak mozgatásáért felelős. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az amatőrök arra koncentráltak, hogy ujjaikkal a megfelelő hangot találják el.

Gabriela Scheler szerint "úgy tűnik, hogy a profi zenészeknek már nem kell a helyes hangok eltalálására koncentrálniuk, így nagyobb figyelmet szentelhetnek a művészi tolmácsolásra."

A kísérlet második részében arra kérték a hegedűsöket, hogy csak képzeljék el a zenemű eljátszását anélkül, hogy mozgatnál az ujjaikat. Az eredmény ebben az esetben is ugyanaz volt.

[origo]