A papagájok emberemlékezet óta kedvelt háziállatok, de az emberek szeretetéért nagy árat fizetnek: a világ mintegy 3330 papagájfajtájából 90 máris a veszélyeztetett állatok között van.A kutatók abból indulnak ki, hogy legalább 40 fajtát fenyeget a kihalás azért, mert igen sok fiatal állatot távolítanak el a természetből kereskedelmi célra.
A madártenyésztők szerint az állomány csökkenését kizárólag az élettér szűkülése okozza, azonban a legújabb tanulmányok bebizonyították, hogy igazuk van a biológusoknak. Két amerikai kutató most vette magának a fáradtságot, s összesítette az elmúlt 22 évben Közép- és Dél-Amerikában készült 24 tanulmány adatait: négy felmérés szerint a kikelt papagájok 70 százalékát emelték ki vadorzók a fészkekből, további mintegy 10 dolgozat 10-50 százalék ellopásáról számolt be, s csupán hat jutott arra, hogy a szaporodásra nincs hatással az ember - de ezek a felmérések a karib-tengeri szigeteken készültek, ahol a vadorzás mindig is kevesebb gondot okozott.
A két amerikai kutató megállapította: ha az utódok fele, vagy annál több nem nő fel természetes környezetében, ez az élettér szűkülésével együtt már komoly veszélyt jelent.
A legszomorúbb példa erre a dél-amerikai Spix ara: egyetlen példány maradt belőle a szabad természetben, évekig tartott, amíg egy elhullott tollból meg tudták állapítani, hogy hím, de eddig hiába volt minden igyekezet: a tenyészetből kitelepített nősténnyel nem barátkozott meg.
A papagájokat más állatfajok képviselőinél is nehezebb visszatelepíteni a természetbe: az ember által felnevelt példányok nem tudnak magukról gondoskodni a szabadságban, mivel számos fontos új tudnivalót tanulnak, s nem velük született ösztönök alapján cselekszenek.
A két amerikai kutató - Timothy Wright és Catherine Toft - azt is megállapította, hogy az Egyesült Államokban a papagájokra 1992-ben elrendelt behozatali tilalom Közép- és Dél-Amerikában erősen csökkentette a vadorzást. Tény, hogy a papagájokra azokban az országokban is van kereslet, ahol honosak, de a nemzetközi kereskedelmet valóban jelentős mértékben korlátozza a vadon élő, veszélyeztetett állatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló konvenció (Cites), amely mintegy 4000 állat- és 30 ezer növényfajtát sorol fel, s amelyhez 154 ország csatlakozott - köztük Magyarország.
A konvenció egyes fajták esetében teljesen tiltja a kereskedelmet, a többi fajta csak engedéllyel vihető külföldre.
Ennek, s az ismeretterjesztésnek köszönhetően csökken a kereskedelem, s legalábbis Nyugaton a kereslet is, fejlődik viszont a tenyésztés. Alighanem az illegális kereskedelem is visszaesőben van, mert szinte minden fajtát tenyésztenek már - vélik a kutatók, akik a Neue Zürcher Zeitungban tették közzé vizsgálatuk eredményét.