Vízkészletek érzékelése a Marson

A 2001 Mars Odyssey első tudományos adatai jelentős vízkészletekre utalnak az északi pólussapka közelében.

Mint arról korábban beszámoltunk, a NASA 2001 Mars Odyssey nevű űrszondája október 24-én sikeresen pályára állt a vörös bolygó körül, s megkezdte a végleges pálya kialakítását célzó levegőfékezést (a több lépésből álló művelet befejeződése 2002 januárjának végére várható). Eközben megkezdődött a tudományos műszerek tesztelése és kalibrációja is. Az első tudományos eredmények máris nagyon ígéretesek.

Általánosan elfogadott vélemény szerint a Mars egykori felszíni vízkészletének jelentős része a talajban, vízjég formájában található meg. A 2001 Mars Odyssey egyik fő feladata ennek kimutatása. A szonda neutron-spektrométere a felszín felől érkező, különböző energiájú neutronok érzékelésére képes. Amennyiben a műszerbe érkező, közepes energiájú (epitermikus) neutronok számában jelentős csökkenés tapasztalható, akkor erre a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy azok egy része protonokkal (hidrogén-atomok magjaival), vagyis a víz egyik összetevőjével ütközött és ennek következtében alacsony energiájú (termikus) neutronná változott.

A műszer ezen az elven már az első vizsgálatok során kimutatta a legkönnyebb elem nagy koncentrációját az északi pólus jégsapkájának közelében. A hidrogén tehát valószínűleg az itteni talajban lévő vízmolekulákból származik.

Hasonló módszerrel térképezték fel a Hold lehetséges vízjég-készleteit 1996-ban, a Lunar Prospector űrszonda segítségével.

A Mars Odyssey és a küldetés fő céljai

Az Odyssey nagyon hasonlít a sikertelen Mars Climate Orbiterhez: doboz alakú, fő hajtóművével a felső és tudományos műszereivel az alsó részén. A hajtómű felőli oldalról nyúlik ki a hatalmas napelemtábla és a nagynyereségű telemetriai antenna. Fedélzetén három fő tudományos műszeregyüttes áll majd a kutatók rendelkezésére: a marsfelszín infravörös sugárzásának eloszlását nagy felbontással feltérképező THEMIS (Thermal Emission Imaging System - hőemisszió képalkotó rendszer), a gammasugár-spektrométer (GRS - Gamma Ray Spectrometer) és a Mars sugárzási környezetét vizsgáló berendezés (MARIE - Mars Radiation Environment Experiment).

Az űrprogram fő céljai közé tartozik a felszín ásványi összetételének vizsgálata, a víz jelenlétére utaló jelek keresése, későbbi leszállóhelyek kutatása a Mars felszínén, talajminta-vételi helyek kijelölése, illetve - a majdani emberes Mars-küldetések előkészítése jegyében - a sugárzási kockázatok felmérése.

Bár a szonda nem rendelkezik olyan eszközökkel, amely az élet közvetlen detektálásra alkalmasak, az általa gyűjtött adatok információkat szolgáltatnak arról, hogy a marsi környezeti tényezők megfelelőek voltak-e - illetve ma megfelelőek-e - az élet kialakulásához. Az általunk ismert élet legalapvetőbb feltétele a folyékony víz jelenléte. Először a Mars kutatásának történetében bizonyítékot szerezhetünk a felszínhez közeli vízkészletek létezéséről, illetve kimutathatjuk az egykori folyékony vízből kivált ásványokat a felszínen. Lehetőség nyílik olyan feltételezett hévforrások felfedezésére is, ahol elsőként kell majd közvetlenül keresnünk az életet a jövő küldetései során.

A Mars kutatása során először történik meg a felszín kémiai összetételének globális feltérképezése. A kémiai összetétel alapján a belőlük felépülő ásványokra, az ásványokból a belőlük felépülő kőzetekre, a kőzetek és a felszínformák kapcsolatából pedig a felszínt formáló végbement geológiai és éghajlati folyamatokra következtethetünk, ami újabb lépés a víz és az élet keresése felé. Ugyancsak először lesznek adataink azokról a sugárzási kockázatokról, amelyeknek a Mars felszínén lesznek kitéve a jövő űrhajósai.

A küldetés tudományos szakaszának legfontosabb része 2002 januárjától 2004 júliusáig tart. A szonda ezt követően részben kommunikációs szolgálatot lát el, főleg a 2003-ban induló felszíni kutatórobotok (Mars Exploration Rovers) adatait továbbítva.

S. T.

Ajánlat:

A 2001 Mars Odyssey hivatalos honlapja

Vízkészletek felderítése neutron-spektrométerekkel (a Lunar Prospector 1996-os eredményei)

Korábban az [origo]-ban:

Az új Mars-szonda első felvétele
2001.11.05. A 2001 Mars Odyssey a vörös bolygó déli jégsapkáját kapta "lencsevégre".