II. János Pál (fotó: Reuters) |
II. János Pál immár harmadszor hívja el a világvallások képviselőit Szent Ferenc városába. Mindig akkor teszi ezt, amikor a föld lakosságát valamilyen robbanás fenyegeti. A mostani összejövetel minden eddiginél teljesebbnek ígérkezik. Mintha a hívő világ valóban az egységes állásfoglalásban keresné a gyógyírt a sebre, ami tavaly szeptember 11. óta tátong a világ testén. A katolikus egyházfő ugyanis éppen a terrorizmus fellángolása kapcsán hívta össze az újabb assisi találkozót.
A kereszténység kétmilliárd hívője 223 országban él, az iszlám hitet 1,3 milliárd ember vallja, a hinduizmusban 900 millió, a buddhizmusban 360 millió ember hisz. Csaknem 15 millió a zsidó vallásúak száma. A konfucianizmust, amely i.e. VI. századi alapítójáról, Kung Fu-ce kínai filozófusról kapta elnevezését, 220 millió ember tekinti saját világnézetének. A japánok ősi nemzeti vallásának, a sintoizmusnak négymillió követője van, a XV. században keletkezett hinduista és mohamedán elemeket egyesítő szikh valláshoz pedig 23 millió ember tartozik.
Érdekes színfoltja lesz az assisi programnak, hogy jelen lesznek a 190 millió hívet számláló hagyományos afrikai, törzsi vallások képviselői. Vallási személyiségeik révén lélekben jelen lesz a jainizmus (dzsinizmus) négymillió híve is. Ez i.e. VI. században keletkezett, a buddhizmussal és a brahmanizmussal rokon, de azoktól elkülönült indiai vallás.
Az imanapon a japán tenrikió "színei" is jelen lesznek. A 2,4 millió hívet maga mögött tudó vallást egy nő, Nakajama Miki (1798-1887) alapította - miután, mint elmondta, 1838. december 12-én megnyilatkozott előtte Tenno Sogun, az "egek ura": a vallásalapító így vált hite szerint közvetítővé istene és az emberek között.
A zoroasztrizmusnak is lesz szellemi közvetítője az assisi találkozón. Ezt a vallást az i.e. első évezredben alapította a hagyomány szerint Zarathusztra (Zoroaszter), azt hirdetve, hogy a világ a jó (a fény), és a rossz (a sötétség) erőinek küzdőtere.