Kómában az űrtávcső - folyamatban a legkritikusabb űrséta

A szakemberek és a lelkes amatőrök egyaránt lélegzetvisszafojtva várják, hogyan sikerül a Hubble-űrtávcső "szívátültetése", ami sajnos problémákkal indult.

Szivárgás a szkafanderen

Az MTI információi szerint az eredeti menetrendhez képest két órás késéssel, közép-európai idő szerint szerdán 9:28-kor a Columbia űrrepülőgép legénységének két asztronautája megkezdte a Hubble-űrteleszkópon a mostani küldetés során elvégzendő szerelési munkák legnehezebb részét: az űrtávcső új energiaszabályozó egységének (Power Control Unit, PCU) a felszerelését. A PCU osztja el a napelemektől érkező energiát az akkumulátorok és a fedélzeti berendezések (köztük a tudományos műszerek) felé.

Képek a 3. űrsétáról: a régi energiaszabályzó egység csatlakozásainak megszüntetése...

Az amúgy is rendkívül bonyolult művelet megkezdése előtt az egyik űrhajós, John Grunsfeld szkafanderének hűtőrendszerében vízszivárgást észleltek, ezért az űrhajós kénytelen volt átöltözni. Társa, Rick Linnehan a zsilipkamrában várta be kollegáját, majd ezt követően léptek ki a nyílt világűrbe.

A szerelést 7 órásra tervezik, és a két űrhajósnak a szokottnál is jobban kell tartaniuk az időt. A Maryland államban lévő Goddard űrközpontban - ahonnan az űrtávcső távvezérlését végzik - a szakemberek még a szkafander-probléma jelentkezése, tehát a szerelés tervezett kezdete előtt hozzáfogtak a Hubble áramellátásának a fokozatos csökkentéséhez. Az űrtávcső összes műszerét 12 éves pályafutása alatt most először kapcsolták ki. Ez már önmagában nagyon kényes eljárás, mivel ha a szerelési munka alatt valamilyen vészhelyzet miatt a Columbiának le kellene válnia a teleszkópról, a Hubble menthetetlenné válna, és vezérlés nélkül, magatehetetlenül sodródna a kozmoszban.

Kritikus időtényező

A szakemberek szerint ennek ugyan csekély a valószínűsége, de a késlekedés nem várt problémákat vetett fel. A Hubble műszereit a fűtőberendezés tartós üzemen kívül helyezése következtében a kozmosz hidege egy idő után súlyosan károsíthatja. Az egyik mérnök megfogalmazása szerint a mély álomba altatott Hubble mintegy 10 órát bír ki ebben az állapotban, és ezt követően beállhat a "fagyhalál". Ezért az űrhajósoknak nagyon ügyelniük kell arra, hogy ne lépjék túl a kritikus időpontot. Ráadásul Linnehan nem váltott szkafandert, amelynek életben tartó rendszere mintegy kilenc órára "van hitelesítve".

...és az új csatlakozások kialakítása (fotók: NASA)

Egy bizonyos: az űrhajózás történetének egyik legbonyolultabb szerelését hajtja végre a két amerikai asztronauta. A szakemberek szerint egy szívátültetéshez hasonlatos bonyolultságában az energiaszabályozó cseréje.

Új napelemek

Mint arról korábban beszámoltunk, a március 5-én végrehajtott második űrhajón kívüli munka során a Columbia űrrepülőgép két asztronautája, James H. Newman és Michael J. Massimino kicserélte a Hubble-űrtávcső második napalemszárnyát is. Az első űrséta alkalmával már lecserélt első napelemszárny teljesítményével együtt 23%- kal több energia juthat a teleszkóp rendszereibe, mint eddig.

Ezzel lehetőség nyílik az eddigieknél összetettebb tudományos munka elvégzésére, mivel az új napelemszárnyak már elég energiát szolgáltatnak ahhoz, hogy a Hubble összes műszere párhuzamos üzemmódban dolgozhasson.

Az űrséta során egy olyan alkatrészt is kicseréltek, amely alapvető szerepet játszik a távcső mozgatásában, illetve "célratartásában". A műveletre azért volt szükség, mert az előző példánynál tavaly novemberben a rendellenes működés jeleit tapasztalták. A csere után a Hubble négy ilyen megbízható alkatrésszel rendelkezik.

Az új napelemekkel és az új PCU-val egy energetikai szempontból megfiatalodott, életerős űrtávcső marad majd odafent.

Korábban az [origo]-ban:

Startolt a Columbia - a küldetés feladatainak bemutatása
2002.03.01. A Columbia űrrepülőgép március 1-én közép-európai idő szerint 12.22-kor sikeresen startolt a floridai Kennedy-űrrepülőtérről. A hétfőnyi legénység feladata a új műszerek felszerelése a Hubble-űrtávcsőre. A 12,3 tonna össztömegű, 13,1 méter hosszú és 4,3 méter átmérőjű óriás befogására várhatóan vasárnap kerül sor. A legénység összesen öt űrhajón kívüli munka során hajtja majd végre a szervíz-küldetés feladatait. A Columbia 1999-ben repült utoljára.

Ajánlat:

Hubble Servicing Mission 3B
A küldetés hivatalos honlapja.