A világ legősibb kövülete

Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy egy most bemutatott lelet az eddig ismert legősibb ősmaradvány, vagy csupán szennyeződés a kőzetben.

A Nature 2002. március 7-ei számában megjelent beszámoló szerint egy 3,5 milliárd éves ausztrál kőzetben az eddig ismert legősibb kövületekre bukkantak. Ugyanebben a számban a bejelentés cáfolata is megjelent: egy másik kutatócsoport szerint csupán élettől független kémiai reakciók termékeiről van szó.

A Föld kora körülbelül 4,6 milliárd év. Általánosan elfogadott nézet szerint 3,5 milliárd évvel ezelőtt már volt valamilyen élet bolygónkon, ám az eddigi legrégibb, biztosan azonosított baktérium-kövületek ennél majdnem egymilliárd évvel fiatalabbak (a korábbi életre kémiai nyomokból következtetnek).

William Schopf és kollégái (University of California, USA) azt állítják, hogy a kőzetben található képződmények alakja és kémiai összetétele egyaránt arra utal, hogy megkövült baktériumokkal van dolgunk. Schopf szerint ezek különféle ősi cianobaktériumok (kékmoszatok). Amennyiben ez így van, akkor már a Föld születése után mintegy egymilliárd évvel kialakultak az olyan bonyolult anyagcsere-folyamatok, mint a fotoszintézis.

Martin Brasier és kollégái (Oxford University, Nagy-Britannia) azonban elvetik a fenti állítást: véleményük szerint olyan kvarc- és grafitkiválásokról van szó, amelyek ősi forróvíz-feltörésekben keletkeztek, tisztán kémiai úton. Bár elismerik, hogy a kémiai összetétel élőlényekre is utalhatna, túlságosan "kifinomultnak" tartják a feltételezett baktériumok szerkezetét.

A kérdést egyelőre nem lehet eldönteni. A vita nagyon emlékeztet a marsi meteoritokkal, illetve a nanobaktériumokkal kapcsolatos problémára, amelyről részletesen is olvashattak rovatunkban. A probléma lényege pedig az, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésünkre olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel el lehet dönteni egy ilyen lelet a biogén vagy abiogén eredetét.

(Fotók: Nature)

Ajánlat:

Life's early 'footprint'
A BBC angol nyelvű beszámolója.