Afrika egyik legősibb bálnáját fedezték fel Egyiptomban
Több mint negyven millió éve élt a mai Fajjúm régió területét elborító sekélytengerben.
![](https://cdn.origo.hu/2023/08/ueF3HiFL0vlbbgnEpbSp8r9zO3Vp5DDYo5OyHO6UPb0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM2ODBkMDgwMDg0ODRhNTY4ZjMwYmJiYjY1NTRmMzFm.webp)
Több mint negyven millió éve élt a mai Fajjúm régió területét elborító sekélytengerben.
A 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő a mai bálnákhoz hasonlóan táplálkozott.
Ennyit fizettek a ritka és különleges fosszíliáért egy New York-i aukción.
A valaha élt legnagyobb termetű erszényes maradványait fedezték fel a kutatók.
A korai kréta időszakból származó kétfejű hüllőfosszília páratlan leletnek számít.
A kréta időszaki rovarzárványos borostyán még az ajkai szénbányászat idején került elő a föld mélyéről.
Az ásatást vezető őstörténész, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar.
A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben.
Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.
Az Atacama-sivatagban bukkantak rá az ősi, jura korú repülő hüllő maradványaira.