ősmaradvány

A 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő a mai bálnákhoz hasonlóan táplálkozott.

Ennyit fizettek a ritka és különleges fosszíliáért egy New York-i aukción.

A valaha élt legnagyobb termetű erszényes maradványait fedezték fel a kutatók.

A korai kréta időszakból származó kétfejű hüllőfosszília páratlan leletnek számít.

A kréta időszaki rovarzárványos borostyán még az ajkai szénbányászat idején került elő a föld mélyéről.

Az ásatást vezető őstörténész, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar.

A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben.

Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.

Az Atacama-sivatagban bukkantak rá az ősi, jura korú repülő hüllő maradványaira.