Egy ősi szuperkontinens

Másfél milliárd évvel ezelőtt egészen furcsán helyezkedtek el a kontinensek.

Szuperkontinensek

A ma már egymástól távoli kontinenseken ugyanolyan ősmaradványok találhatók, ami egykori összetartozásukra utal

A mai modellek szerint azonban már a Pangea előtt is többször létezett szuperkontinens bolygónk felszínén. A szuperkontinens-ciklus elmélet szerint a szárazföldek mintegy 450 millió évente összeállnak, hogy aztán egy új óceán születése ismét eltávolítsa őket egymástól. A Pangea például az Atlanti-óceán kinyílása miatt szakadt darabjaira. Ahogyan azonban egyre messzebbre tekintünk a múltba, úgy válik egyre nehezebbé a szuperkontinensek rekonstrukciója, az egyre hiányosabb és átalakultabb őslénytani/geológiai bizonyítékok miatt.

Az eddigi legősibb szuperkontinens

John Rogers (a képen), a University of North Carolina geológia-professzora és munkatársain most egy minden eddiginél régebbi szuperkontinens képével álltak elő. A kutatók által Columbia névre keresztelt egykori gigászi földtömeg mintegy 1,5 milliárd évvel ezelőttig létezhetett bolygónk felszínén. Rogers szerint ez az ősi szuperkontinens 1,8 milliárd évvel ezelőtt kezdett összeállni.

Rogers részben indiai, kelet-afrikai és szaúd-arábiai kőzetek formájában véli megtalálni Columbia létének bizonyítékait. A legjobb bizonyítékokra azonban Észak-Amerikában, a Columbia-folyó völgyében bukkant (innen a kontinens neve). A kőzettani és paleomágneses vizsgálatok arra utalnak, hogy India nyugati partjai akkoriban Észak-Amerika nyugati partjaihoz csatlakoztak, Dél-Ausztrália pedig Kanada nyugati részéhez illeszkedett. Mai szemmel még furcsábbnak tűnhet, hogy Dél-Amerika alaposan "elmászott" mai helyzetéhez képest, így Brazília nyugati partjai Észak-Amerika keleti feléhez fűződött fel.

Jobbra a Pangea, balra a 1,5 milliárd éve létezett szuperkontinens darabjai

A Columbia széttöredezett darabjaiból állt össze mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt a következő szuperkontinens, Rodinia, amely 700 millió évvel ezelőttig állt fenn. Ezután újabb széttöredezés és a darabok távolodása következett, majd e darabokból állt össze a Pangea, mintegy 250 millió évvel ezelőtt.

A jövő szuperkontinense

A lemeztektonika előrejelzésekkel is szolgál. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Christopher Scotese, a Texasi Egyetem geológusa arra vállalkozott, hogy megjósolja, hogyan fognak a jelenleg ismert kontinensek a jövőben mozogni. Következtetései szerint 250 millió év múlva ismét egyetlen szuperkontinens fogja uralni Földünk felszínét.

Így fest a Föld mintegy 250 millió év múlva. A kép eredeti, nagyobb változatát ezen a címen tekintheti meg

Korábban az [origo]-ban:

A lemeztektonika hatása az emlősök evolúciójára
2002.02.01. A méhlepényes emlősök genetikai vizsgálata arra utal, hogy ezek evolúcióját alapvetően befolyásolta Gondwana szuperkontinens széttöredezése.

Ajánlat:

A szuperkontinens-ciklus elmélet
Látványos, magas színvonalú és közérthető oldalak a lemeztektonikáról és a kontinensek mozgásairól.

John J. W. Rogers honlapja