100%-os hatékonyságú vakcina agytumor ellen

A kísérleti állatok mindegyike ellenállóvá vált az agydaganatokkal szemben.

Egy kísérleti, az agytumorok kialakulásának megelőzését célzó vakcina több mint ígéretes eredményeket produkált az eddigi vizsgálatok során. Erről a Kaliforniai Egyetem Jonsson Rákkutató Központjának munkatársai számoltak be a Cancer Research (Rákkutatás) c. szaklap legújabb számában.

A kísérleti állatokként használt patkányok mindegyikében sikerült megakadályozni az agytumorok kifejlődését, míg kontrollként használt társaikban súlyos és agresszív agydaganatok alakultak ki. "Az eredmények igen bíztatóak. A 100%-os védettség elérése egészen drámai fejlemény" - mondta dr. Linda Liau agysebész, a cikk vezető szerzője, hozzátéve, hogy egyelőre sajnos nincs mód annak megállapítására, ki van kitéve nagy kockázatnak az agytumor kialakulása szempontjából. A kutatásokat ezért nem csupán a megelőzési, hanem a gyógyítási lehetőségek irányába is folytatni szeretnék.

Az agytumorok csaknem 100%-ban halálosak. Egy agresszív gliómával átlagosan kilenc hónapig maradnak életben a betegek, de a műtét, illetve az ezt követő kemo- és sugárterápia sem hosszabbítja meg átlagosan két évnél jobban a túlélési időt.

A kutatók az immunrendszer "tanításával" érték el remek eredményeiket. Az immunrendszer sejtjei a tumorsejtek felszínén lévő jellegzetes molekulákat, az ún. antigéneket ismerik fel, ezek segítségével azonosítják az elpusztítandó ellenséget. Minden antigént azonban nem "vesznek észre", így egyes tumorsejtek észrevétlenek maradhatnak. Amennyiben azonban az immunrendszer sejtjeit egy kicsit "felpiszkálják", máris figyelmesebben és hatékonyabban végezhetik feladatukat.

A vakcina előállításához egy olyan antigént használtak, amelyről tudták, hogy az immunrendszer képes azonosítani. Az antigént egy olyan közönséges baktériumra (Listeria monocytogenes) "szerelték", amelyet korábban genetikai módosítással ártalmatlanná tettek. A baktériumot gyakorlatilag az antigén szállítására használták fel.

A kísérleti állatokba bejutatott baktériumok ellen akcióba lépett az immunrendszer, s eközben figyelme a tumor-antigénre irányult. Ennek során megtanulta, hogy az ilyen antigénnel rendelkező sejteket el kell pusztítania - vagyis ezek után felkészülten várta az ugyanilyen antigént hordozó tumorsejtek megjelenését.

A vakcina egyetlen hátránya, hogy minden agytumor különböző antigéneket vonultat fel, így lehetetlen egységes védőoltást előállítani. Liau szerint azonban a vakcina hatására az immunrendszer a konkrét antigént hordozó tumorsejtek legyilkolása után is éber maradhat, s tapasztalatai révén "jobb harcossá" válik más antigének esetében is.

Liau szerint az ígéretes eredmények ellenére még néhány évbe is beletelhet, mire megkezdődhetnek a klinikai próbák. Az első lépés a baktériumfaj emberre ártalmatlan változatának előállítása.

Ajánlat:

Tumor Immunity within the Central Nervous System Stimulated by Recombinant Listeria monocytogenes Vaccination
A Cancer Research 2002. április 15-ei számában megjelent beszámoló kivonata (a teljes cikk csak díj ellenében érhető el).

Teaching Immune System To Spot Forms Of Brain Cancer
Angol nyelvű információk a UniSci honlapján.

UCLA's Jonsson Cancer Center