Tovább folytatódnak a ritka égi látványosságok

Az április közepén kezdődött kozmikus sorakozó csak pazar nyitánya volt a májusban is tartó különös égi színjátéknak.

Az égbolt látványa május 5-én, nyugat felé, napnyugta után (forrás: Sky & Telescope Magazine)

Korábbi cikkünkben

Így a tiszta, derült idő mellett már csak az alábbi pontos menetrendre van szükség, amelyhez igazítani lehet a következő hetek éjszakai elfoglaltságait!

Mint az eddigiekben is, április 26-ától a naplemente után egyre fényesedő pontok jelennek meg az égbolt nyugati felén: az öt szabad szemmel is látható bolygó. Sorrendjük alulról felfelé: Merkúr, Vénusz, Mars és Szaturnusz, amelyek egymáshoz igen közel helyezkednek el, a legfényesebb Jupiter pedig kissé magasabban van az égen. A Merkúr melletti apró csoport a Fiastyúk (Pleiades) csillaghalmaz, a Vénusszal egyvonalban a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, az Aldebaran vöröslik.

Az égbolt látványa május 14-én, nyugat felé, napnyugta után (forrás: Sky & Telescope Magazine)

Ezt követően a Vénusz és a Mars között folyamatosan csökken a távolság, s május 10-én lesznek a legközelebb egymáshoz - látszólag alig több, mint 1/3 fokra. Így akár egy látómezőben is megfigyelhetők egy közepes nagyítású távcsővel.

Május 13-án megkezdi növekedését a Hold, csatlakozva a bolygók csapatához. A következő napon, napnyugta után a keskeny holdsarló majdnem átszúrja a fényesen ragyogó Esthajnalcsillagot, a Vénuszt, miközben a Merkúr már csak kevéssel jár a horizont felett (lásd a bal oldali ábrát).

Az égbolt látványa június 3-án, nyugat felé, napnyugta után (forrás: Sky & Telescope Magazine)

Május 15-étől a Hold már magasabban jár, a Jupiter szomszédságában. De a legfényesebb Vénusz is egyre közelebb kerül a legnagyobb bolygó égi fénypontjához, s június 3-án bekövetkezik majd legnagyobb közelségük (konjunkció, lásd a jobb oldali ábrán). Ez már az utolsó felvonás, amelyet kissé magasabbról szemlélnek a nézők, az Ikrek (Gemini) csillagkép bolygóknál halványabb Castor és Pollux csillaga.

"Bolygótalálkozóról" már korábban is beszámoltunk az [origo]-ban: hasonló eseményre körülbelül két évvel ezelőtt került sor, de a planéták akkor a Nap túloldalán sorakoztak fel, így nem láthattuk az alakzatot. Természetesen most sem kell attól tartanunk, hogy a bolygók sorbaállása miatt bármilyen katasztrófa fenyegetné Földünket! Mindez ugyanis csak a Földről látszik így, az égitestek valójában óriási távolságokra vannak egymástól!

Ajánlat:

A budapesti Polaris Csillagvizsgáló Bolygók! Sorakozó! c. oldala

Csillagtérképek és további információk angol nyelven