Megmentik a világ legritkább madarát

Brazil kutatók számítógépes házasságközvetítést szerveztek, hogy visszahozzák a kipusztulás széléről a világ legritkább madarát, amelyből a szabad természetben csak egyetlen példány él, vagy már az is elpusztult.

A Spix aráról van szó, amelynek egyetlen szabadon élő példányát már régen figyelemmel kísérték, de évekbe telt, amíg egy elhullatott tollából megállapították, hogy hím, s mire fogságból partnert kerítettek számára, "összeállt" egy közeli fajhoz tartozó nősténnyel. 2000 szeptembere óta pedig nem látták.

A "házasságközvetítési" program a brazil kormány Spix ara megmentését célzó projektjének keretében jött létre, s célja, hogy a világon mintegy 60 fogságban élő Spix ara közül úgy hozzon össze párokat, hogy a lehető legbővebb génállományt biztosítsa a faj fennmaradásához.

Carlos Bianchi, a program egyik biológusa elmondta: az első feladat, hogy kellő méretű populációt hozzanak létre fogságban. A számítógépes közvetítés célja, hogy megvizsgálja a "családfákat", mert minél távolabbi rokonokat pároztatnak, annál nagyobb az esély az egészséges, genetikailag eltérő utódokra. A gép javaslatát a megvalósítás előtt még egy bizottság is megvizsgálja, amely a rokonsági fok mellett figyelembe veszi a kiválasztott madarak korát és egészségi állapotát is.

Az első számítógéppel kijelölt párt nem lesz könnyű összehozni: Bianchi Brazíliából júliusban utazik a spanyolországi Tenerife szigetre, hogy a Brazília északi részén lévő Recifébe vigyen egy nőstényt. Hogy aztán a 25 éves, és termékeny kora vége felé közeledő nőstény összejön-e a 14 éves recifei hímmel, azt nem tudni, s mivel az arák nem túl nagy természetűek, a tudósok három évet szánnak a kísérletezésre. A második kijelölt párból a nőstény Svájcban, a hím ugyancsak Brazíliában él. A kormányprojekt a svájci nőstényért cserébe egy hím madarat ad.

A fogságban élő 60 Spix ara közül mintegy 50 áll a projekt rendelkezésére, ugyanis a program büntetlenséget ajánl a ritka madarak illegális tartóinak abban az esetben, ha részt vesznek a tenyésztésben. A madarak gyűjtőknél élnek többek között Svájcban, Németországban, Katarban és a Fülöp-szigeteken, s többnyire orvvadászoktól kerültek oda. A kipusztulás fenyegette Spix arákért ugyanis a magángyűjtők akár 50 ezer dollárt is megadtak, így a vadorzókat nem lehetett feltartóztatni.

A világ talán legritkább madara egyébként égszínkék, hossza a farka végéig eléri az 58 centimétert és eredetileg a Rio de Janeirótól mintegy 1300 mérföldre északra lévő Bahia államban őshonos. Fogságban a tapasztalatok szerint elél 30 évig, a szabad természetben talán valamivel rövidebb ideig. Egyszerre legfeljebb két tojást rak, s kotlási ideje négy hét. A legnagyobb sikereket a Spix ara tenyésztésében éppen Brazíliában érték el, ahol egy tenyésztőnél már közel 20 madár kelt ki.

A Spix arához hasonló sors fenyegeti egyébként a legnagyobb papagájfajt is, a szintén Brazíliában honos gyönyörű jácintarát, amelyből a budapesti állatkertben korábban két példány is volt, és amelynek ára a feketepiacon már évekkel ezelőtt is 60 ezer dollárra rúgott.