Nofertiti |
Ehnaton szobra |
Reeves úgy véli, hogy az uralkodónak korábbi, békés misztikusként való megítélése a kor és a keresztény szemlélet hatására alakult ki. "A hatások, amelyek engem értek a saját korszakomban, arra indítanak, hogy inkább Maóhoz, Hitlerhez vagy Sztálinhoz hasonlítsam."
Az egyiptológus szerint a Királyok Völgye még messze nincs feltárva. A helyszín - állítja - olyan, mint egy kirakós játék, amelyben a kockák 90 százaléka hiányzik, és nincs meg a kép, amelyre ki kell azokat rakni.
Vannak olyan részek, ahol még egyáltalán nem ástak és lehet, hogy a sok helyen négyméteres magasságban felhalmozott törmelék alatt is értékes leletek rejtőznek. Nem zárja ki még azt sem, hogy ott van Nofertiti sírja is. Ő maga talált egyes tárgyakat, azoknak a mesterembereknek a nyomait, akik a sírokat építették.
Tutankhamonnal kapcsolatos elmélete: a fiatal fáraó, aki Ehnaton és titokzatos utóda, Szemenkaré (aki valószínűleg azonos Nofertitivel) halála után kerül a trónra, váratlanul halt meg. Sírjáról, halotti kellékeiről még nem gondoskodtak. Így egy eredetileg nem királysírnak készült nemesi sírba temetik és a régiek díszeit használják fel, hogy rangjához méltóan kerüljön a túlvilágra.
Ehnaton, a Naphimnusz szerzője |
Reeves elméletét konkrétumokkal támasztja alá: a Tutankhamon külső koporsóján ábrázolt arc olyan, mint a karnaki óriási Ehnaton-szoboré. A középső koporsóján lévő díszítések tipikusan női halottnál voltak szokásosak. Maga a gyönyörű halotti maszk is "gyanús". Belsejében ugyanis hajszálvékony forrasztást talált, mintha utólag igazították volna az archoz.
Az egyéb díszek között is van sok, egymáshoz nem illő darab. Az eljárást véleménye szerint az indokolta, hogy az utódnak, hogy trónra léphessen, gyorsan el kellett végeztetnie a halotti szertartásokat.
Az egyiptológus nagy szakértője a Tutankhamon-sír felfedezőinek, Carternek és Carnavonnak is. Ő dokumentálta a Carter highclare-i kastélyában elrejtett leleteket. A sajtóban leírtakkal ellentétben, árulta el az El Paísnak, a sírt nem fokozatosan tárták fel, hanem már az első alkalommal átkutatták az egészet, de így "melodramatikusabbnak" hatott és a The Times, a felfedezőkkel kötött exkluzív szerződés alapján, tovább foglalkozhatott az eseménnyel.
A különféle meglepetések között, amelyeket a Királyok Völgyében találtak, Reeves kiemel egy furcsa, kápolnaszerű építményt, és egy falmaradványt. Az utóbbi tanúsága szerint a helyet öt különböző részre osztották, mindegyik egy-egy isten oltalma alatt állt és megvoltak a saját ellenőrzési pontjai.
"Sok érdekesség vár még ott ránk - mondja - Lehet persze, hogy nem bukkannak egy újabb Tutankhamonra - bár ki tudja?"
Ajánlat: