A Vénusz kitartóan őrzi titkait, mivel felszínét sűrű, vastag felhőréteg takarja el távcsöveink elől. Az üvegházhatás csapdájában kialakult rendkívül magas hőmérséklet és nyomás következtében a bolygó pokoli hely, ahol egykor óriási tűzhányók működtek.
Az emberi fantázia által élőlényekkel benépesített világ tehát igen mostoha feltételeket kínál az élet számára, ahová a legjobb betekintést a NASA Magellán-űrszondájának radarfelvételei jelentették. Ez az űrszonda 1994-től kezdve vizsgálta a Vénuszt, s feltérképezte a felszín 98%-át domborzatát.
Ám ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen
néhány évtizeddel ezelőtt azt sem gondolta
volna senki, hogy a Mars kutatása ilyen meglepő
eredményekkel szolgál majd. A Vénuszt tehát
tovább kell vizsgálni, s az ESA vállalkozik is
erre - a "Cosmic Vision 2020" elnevezésű program
keretében.
A tervezett Venus Express sokféle műszerrel és
összetett kutatási programmal indulna a bolygó
felé, 2005 novemberében. A berendezések egy
része hasonlít majd a Mars Express műszereihez,
amelyek segítségével a légköri
rétegek és a felszín alatt
húzódó, sekély mélységben
lévő régiók egyaránt
vizsgálhatók majd.
Az ESA tagjai közül Olaszország még nem nyilatkozott, hogy részt kíván-e venni a küldetésben, ám 2002. október 15-én végleg eldől majd a Venus Express sorsa. S ha az űrszonda zöld utat kap, az ESA lesz az egyetlen űrügynökség, amely a Naprendszer mindhárom belső kőzetbolygójához űreszközt kíván indítani.
Ajánlat:
A Magellán űrszonda hivatalos oldala
A Vénusz magyar nyelvű bemutatása
Az ESA Merkúr-űrszondája, a BepiColombo
Az ESA "Cosmic Vision 2020" programja
Korábban az [origo]-n:
Vénusz:
kulcs a földi klímaváltozáshoz
2002. június 14. A klímamodellek
korrekciójához fontos eszköz a Vénusz
alaposabb megismerése.
Pillantás a Vénusz felszínére
2001. augusztus 3. Tíz év óta először
sikerült a Földről felvételeket
készíteni a Vénusz
felszínéről.