Zeolitkristályok az ISS-en

A zeolitásványok súlytalanságban vizsgált különleges szerkezete a hétköznapi élet számos területén új megoldásokat ígér.

A zeolitok ásványcsoportja az alumíniumtartalmú szilikátok közé tartozik, amelyek hazánkban igen nagy mennyiségben fordulnak elő a Tokaji-hegység riolitos kőzetösszleteiben.

Sajátos térhálós felépítésük rendkívüli tulajdonságokat eredményez, belsejükben ugyanis kis átmérőjű, hosszú csövek, alagutak találhatók, amelyeken a kisebb méretű vagy karcsú részecskék, molekulák könnyedén átjuthatnak, a nagyobbak viszont nem. Ezért a zeolitokat elsősorban szűrőanyagként alkalmazzák, főként a kőolajiparban.

Másik fontos tulajdonságuk, hogy a kristályrácsban tárolt vízmolekulák hevítés hatására eltávolíthatók, amely után, nedves közegben az ásvány - nagy "belső felületén" - igen sok folyadék megkötésére képes. Ez az alapja ioncserélőként, megkötő-anyagként történő felhasználásuknak.

A Nemzetközi Űrállomás ötödik állandó legénysége által növesztett nagyméretű zeolit-szuperkristály vizsgálati eredményei igen bíztatók. A szakemberek abban bíznak, hogy a zeolitok alaposabb megismerése egészen új eljárások alkalmazását teszi lehetővé a nyomdaiparban és az elektronikában egyaránt.

A zeolitok ugyanis hatékonyan képesek beszívni a festékanyagokat is, így elősegíthetik, hogy a szénmentes papírra nyomtatott szövegek vagy ábrák ne halványodjanak el rövid idő alatt. De a napjainkban születő kvantumelektronikának is kulcsfontosságú anyagai lehetnek a zeolitok, amelyek apró csövecskéiben akár elemi részecskék is továbbíthatók lesznek majd. Valamint az ásványok gáz- és folyadéktároló képességeivel is kísérleteznek, mivel ezen kristályok belsejében a kiszivárgás veszélye nélkül tárolhatnánk és szállíthatnánk különböző anyagokat.

Ajánlat:

A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg folyó kísérletek

Kérdések és válaszok a zeolitokról

Korábban az [origo]-ban:

Útra kész az ISS új legénysége
2002. május 28. Az Endeavour fedélzetén csütörtökön indul az ötödik állandó legénység a Nemzetközi Űrállomásra. Így több mint fél év után visszatérnek a Földre az ISS jelenlegi lakói.

Zeolit lézer
1999. április 14. Német kutatók olyan lézert fejlesztettek ki, amelynek mindössze 8 mikron (!) az átmérője. A fényforrás anyaga is szokatlan: az eszköz a rendkívül porózus zeolitból készült.