Hízásnak indult a Föld

Földanyánk szeszélyes hölgy módjára változtatja alakját.

Hol "karcsúbb", hol "kövérebb" alakú a Föld - derült ki nemrég amerikai tudósok megfigyeléseiből. A folyamat már hosszú ideje zajlik, de a mostani változásra - ezúttal hízik - egyelőre nem találtak pontos magyarázatot. Elképzelhető, hogy a globális felmelegedésnek is szerepe van benne.

Bolygónk a jelek szerint igyekszik rászolgálni a "Földanya" kifejezés helyességére: egy szeszélyes hölgy módjára változtatja alakját. Az már korábban is ismert volt a tudomány számára, hogy a Föld nem szabályos gömb alakú, az északi és a déli pólusok környékén összeszűkül, míg az Egyenlítőnél kiszélesedik. (A Science című tudományos magazinban közölt tanulmány szó szerint úgy fogalmaz, hogy "sütőtök" alakú a Föld.) Az azonban, hogy bolygónk rendre változtatja alakját, meglepetésként hatott a tudósok számára.

Pedig a jelek szerint ez a helyzet: amerikai kutatók huszonöt év műholdas méréseinek eredményeit összegezve megállapították, hogy a Föld egyre karcsúbbá vált az elmúlt két évtizedben, majd 1998 óta a folyamat megfordult. Azóta "derékbősége", azaz az Egyenlítő hossza növekedésnek indult.

A kutatók sokáig elképzelhetőnek vélték, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadása hatással van a bolygó forró, folyékony magja és a földkéreg között elhelyezkedő rétegre is, az úgynevezett földköpenyre, és annak fokozatos összehúzódását okozhatja. Aztán a tendencia megfordult, és a Föld "hízása" még ma is tart. A tudósok pedig értetlenül állnak a gyors fordulat előtt - a globális felmelegedés és a sarkvidéki jégolvadás ezt nem magyarázza. Valószínűbbnek tűnik, hogy - ahogy a karcsúsodásért - a mostani hízásért is a földköpeny változása lehet a felelős.

Mint azt Horváth Ferenc, az ELTE geofizikai tanszékének a professzora a Magyar Hírlapnak elmondta, a Föld alakjának változásait űrgeodéziai mérésekkel követik nyomon. Ez a ma már a kereskedelmi forgalomban is kapható globális helymeghatározó rendszerek (GPS) működési elvén alapul. A Föld számos helyén kijelöltek úgynevezett állandó viszonyítási pontokat, melyek pozíciójának változását geostacionárius (állandóan a Föld egy bizonyos pontja fölött álló) műholdakról követik nyomon, akár milliméteres pontossággal is. Magyarországon például a Vác melletti Pencen található Kozmikus Geodéziai Intézetben végeznek ilyen méréseket.

A Föld alakjának változása Horváth professzor szerint alapvetően a forgási sebességgel hozható összefüggésbe. Ha a forgási sebesség nő, a Föld karcsúsodik, ellenkező esetben hízik. (Elég az egy helyben forgó műkorcsolyázókra gondolni: ha kinyújtják a kezüket, a mozgásuk lelassul.) Ezt pedig számos tényező befolyásolhatja. Például a sarkvidéki jégolvadás miatt felszabaduló víztömegek a centrifugális erő hatására az Egyenlítő felé áramlanak, megnövelve a Föld átmérőjét, ezáltal pedig lassítják a forgási sebességet. Létezik egy köpenyáramlásnak nevezett folyamat is: a bolygó izzó belsejéből folyamatosan megolvadt kőzet áramlik a felszínre, itt lehűl, megszilárdul, majd ismét elsüllyed, és fokozatosan visszakerül a köpenybe. "Mivel ez a folyamat nem szabályos, elképzelhető, hogy az utóbbi időben nagyobb tömegű anyagok kerültek a felszínre" - vélte Horváth. A felmelegedésnek amúgy a legvalószínűbb módon a Föld légkörének változásai miatt lehet hatása annak forgási sebességére, és ezáltal alakjára. A légtömegek áramlásának és ezáltal elhelyezkedésének megváltozása ugyanis szintén gyorsíthatja vagy lassíthatja bolygónk forgási sebességét.

Kósa András