Génváltozás tette lehetővé az emberi beszédet

Egy egyszerű gén megváltozása az oka annak, hogy az emberek megtanultak beszélni, viszont a szóban forgó mutáció hiánya akadályozta meg ebben az emberszabású majmokat és más állatokat - tűnik ki a Nature című lapból.

A FOXP2 nevű gén egyike a beszéd folyamatával összefüggő géneknek. Megtalálható az emberszabású majmokban vagy az egérben is, az utóbbiaknál mégsem alakult ki a beszéd.

A génnek az arc és az állkapocs mozgásában van szerepe, e mozgás nélkül, mint ismeretes, nincs értelmes emberi beszéd - mutatnak rá német és brit tudósok. A FOXP2 gén ráadásul meglepően hasonló az említett állatokban, de a kis eltérések nagy változásokat hoztak az embernél. Az emberi gén mindössze két ponton különbözik a csimpánz, a gorilla és a makákó megegyező génjétől és három ponton az orángutánétól.

Svante Paabo kutató szerint nem a gén az, aminek hatására az emberi beszéd kialakult, viszont valószínűleg ennek köszönhető a tiszta és érthető artikuláció kifejlődése.

"Korábban is kommunikáltunk valamilyen módon, aztán megtörtént ez a kis változás az emberi génben, és ekkor érkeztünk el a mai érthető, tiszta
nyelvhasználathoz. Vagyis a FOXP2 finomított a beszédünkön."

Todd Disotell, a New York-i Egyetem antropológia professzora ugyanakkor megjegyezte: mostanáig nem sikerült bizonyítani, miként függ össze a gén a beszéd kialakulásával.

Azt tavaly mutatták ki, hogy az embernél e gén egy mutációja - pontosabban ha nem két, hanem csak egy ilyen génnel rendelkezik - komoly nehézségeket okoz a beszédben, az ajak- és nyelvmozgásban.

"A legjobb analógia ezzel kapcsolatban az, hogy ismerünk egy olyan gént is, amely izomsorvadást és járási nehézséget okoz. Attól, hogy egyes emberek ilyen génmutációval rendelkeznek, ez még nem a járás génje - de van köze a járáshoz."

"Most sokan azt gondolhatják, hogy ha beültetnénk a (FOXP2) gént egy csimpánzba, az beszélni kezdene. Nem hiszem, hogy ez így megállja a helyét, a beszéd ennél jóval összetettebb."

A szóban forgó gén termékében, amely 200 ezer éve jelen van az ősemberekben, idővel megváltozott két aminosav. Paabo szerint azoknak az ősembereknek, akik 125 ezer évvel ezelőtt már rendelkeztek a gén új változatával, jobb esélyük volt a túlélésre, hiszen fejlettebb kommunikációs készségeik miatt jobban vadásztak, beszéltek, énekeltek.

A genetikusok most tüzetesebben is megvizsgálják a FOXP2-t, hogy rájöjjenek, mitől működik másképp az emberi mechanizmus, mint az állati.