A nyelv őseink versengéséből született?

A nyelv eredetére vonatkozó legújabb elmélet szerint őseink versengésének köszönhetjük a beszéd ajándékát. A kutatók a szarvasok gégéjének vizsgálatára alapozzák elméletüket.

Melyik isten adta a nyelvet az embernek? Melyik volt az első, tökéletes nyelv? Mely nyelven nevezte el Ádám az Édenkert állatait és hogy szóltak egymáshoz Bábel építői?

A nyelv eredetének kérdése valószínűleg azóta foglalkoztatja az embert, amióta észrevette, hogy nyelvet használ; mivel érzékelte, hogy mások más nyelvet használnak. A nyelv keletkezése iránti érdeklődés időről időre új kérdés alakját öltötte, melyet hol a költők, hol a teológusok, hol a bölcselők próbáltak megválaszolni, egész addig, míg a nyelv kutatása egy új szakma kebelében önállósodott, és megjelentek a nyelvészek.

A nyelvtudomány kikristályosodása azonban hamarosan olyan szintre ért, hogy szükségessé vált a tudományos és a nem tudományos kérdéseket elválasztani egymástól, és a Francia Nyelvészeti Társaság 1866-ban úgy határozott, hogy "nem foglal állást a nyelv eredete tárgyában".

A nyelv kialakulásának talánya a darwini evolúciós elmélet megjelenésével újra tudományos kérdés lett, melyet a paleoantropológusok és a régészek próbálnak megválaszolni. A vitához ezúttal mégis a szarvasbőgés kutatói szóltak hozzá. Egy francia és egy amerikai etológus ugyanis meglepő elmélettel állt elő. Szerintük ugyanis a nyelvet annak köszönhetjük, hogy a történelem előtti ember szükségét érezte, hogy megfélemlítse, illetve lenyűgözze társait; és az egyre mélyebb orgánumon, illetve regiszteren való üvöltés olyan evolúciós előnyökkel bírt, amely lehetővé tette a leereszkedett gége kialakulását, ami nélkül nem volnánk képesek az emberi beszédre.

Egy újszülött gégéje a többi emlősére hasonlít. Úgy emelkedik fel az orrjárat, mint egy búvárpipa; a csecsemők így ihatnak és lélegezhetnek egyszerre. Három hónapos korban azonban a gége leereszkedik, üreget képezve a nyelv mögött.

A leereszkedett gége megjelenése lényeges lépés volt a beszéd evolúciójában, mert sokkal szélesebb hangskála használatát teszi lehetővé. "Hatékonyabbá és megbízhatóbbá teszi a beszélt kommunikációt" - fogalmaz a nyelv eredetével foglalkozó Philip Liebermann.

Mostanáig feltételezték, hogy az ember az egyetlen emlősfaj, amely hasonló hangképző szervvel rendelkezik. Ám két kutató nemrégiben felfedezte, hogy két szarvasfajta az emberéhez hasonló leereszkedett gégével rendelkezik. Tecumseh Fitch, a Harvard Egyetem és David Reby, a franciaorsági Nagytestű Emlősök Kutatóintézetének munkatársa felfedezte, hogy a gímszarvas és a dámvad (dama dama) az emberéhez hasonló leereszkedett gégével rendelkezik. Ami arra utal, hogy ez a jegy más a nyelvhasználattól függetlenül is kifejlődhet.

Stephen Pinker, A nyelvi ösztön című könyv szerzője szerint ez az eredmény nem ássa alá a leereszkedett gége kifejlődésének fontosságát a nyelv kialakulásában mintegy 200 000 évvel ezelőtt. "Nem lehet véletlen, hogy az egyetlen főemlős, aki hasonló leereszkedett gégével rendelkezik, a beszélő ember." Reby szerint azonban a beszéd egyedül nem magyarázza meg azt a tulajdonságot. "Elképzelhető, hogy a gége folyamatos leereszkedése a beszélt nyelv kialakulásától függetlenül ment végbe" - érvel.

Fitch és Reby feltételezése szerint a szarvasok esetében a leereszkedett gége azért fejlődött ki, hogy az állatok megfélemlítsék a riválisaikat. A nagyobb szájüreggel rendelkező hímek mélyebb, félelmetesebb bőgést hallathatnak, így a leereszkedett gégefő lehetővé tette a kisebb példányok számára, hogy magukat félelmetesebbnek mutassák.

Reby szerint hasonló módon a lesüllyedt gége az ősember hímeknek hasonló előnyökkel szolgálhatott; a többi hím számára azt fejezte ki: nagyobb vagyok nálad, míg a nőstények számára pozitív üzenetet hordozott. Reby rámutat arra, hogy a kamasz fiúk gégéje a mutálás során másodszor is lesüllyed. Bár ez a süllyedés nem nyújt számukra nyelvi előnyt, mégis mélyebb lesz a hangjuk, ami férfiasabb benyomást kelt. Liebermann szerint a megfélemlítés-elmélet meggyőző elképzelés. Pinkert azonban nem sikerült meggyőzni. A szarvasok és az emberek viselkedése olyannyira eltér egymástól, hogy hasonló fejlődéstörténetet feltételezni erős túlzás.

[origo]