Rosanne Roy, a montreali McGill Egyetem kutatója 40, egyenként négy fiúból, illetve négy lányból álló csoport viselkedését vizsgálta külön erre a célra kialakított játékok segítségével. A gyerekek 5-6, illetve 9-10 évesek voltak.
Az egyik játék során a játékosoknak gyöngyöket kellett felfűzniük egy pálcikára. A gyöngyöket egy közös edényből, illetve egymástól szerezhették meg.
A játékot kétféle szabállyal játszották: úgy, hogy mindenki "nyer", aki elkészül, illetve úgy, hogy a leggyorsabb játékosé a győzelem. Az első változatban tehát a játékosoknak nem kellett versengeni, míg a második esetben a küzdelem a szabályokban gyökerezett.
A lányok a fiúknál sokkal több időt szántak arra, hogy társaik munkáját és viselkedését figyelemmel kísérjék.
"Az ellenfél arckifejezését vizsgálták, miközben eldöntötték, elvegyék-e tőle a gyöngyöt. Nemegyszer előfordult, hogy megtehették volna, de nem vették el."
A lányok, különösen az idősebbek, csak akkor versenyeztek, ha kellett. A fiúkat viszont a jelek szerint a versengés önmagában is vonzotta, még akkor is, ha ezzel nem nyertek semmit. "Túlságosan élvezték, hogy elvehetik a többiek gyöngyeit."