A japán halál neve: Unit 731

Tokió hosszú idő után végre elismerte a kínai civilek ezreinek nyomorúságos halálát okozó biológiai hadviselés tényét. Ugyanakkor nemcsak az érintettek és leszármazottaik körében okozott nagy felháborodást, hogy a tokiói bíróságon kártérítési igénnyel jelentkező 180 kínai állampolgár keresetét azzal az indokkal utasították el, hogy a jóvátételi ügyeket nemzetközi békeszerződések kormányzati szinten már rendezték.

Élveboncolás a 731-es szekcióban

"Bizonyosságot nyert, hogy a japán csapatok, akárcsak a hírhedt Unit 731 (titkos kísérleti egység) és mások, sok helybéli lakos pusztulását okozó bakteriológiai fegyvereket használtak a birodalmi hadsereg vezetésének parancsára" - szólt a jelentés.

A rövidre fogott ítélet véget vetett egy öt éve húzódó ügynek, melyben 180 - többségében kínai - sértett fejenként 10 millió jen (84 ezer dollár) kártérítést követelt a 731-es egység által okozott sérülések elszenvedése miatt.

A kormányzat számára persze meglehetősen kínos ez a mostani döntés, mert korábban bizonyítékok hiányára hivatkozva hosszú időn keresztül visszautasítottak a 731-es egység ténykedésével kapcsolatos minden állítást. Hosszú éveken át az iskolai tankönyvekben még az egység létezéséről sem lehetett írni, de a döntés értelmében most végre megváltozhat ez a helyzet.

A 28 meghallgatás írott összefoglalói és a több száz oldalnyi dokumentáció átnézése után a három tokiói bíra kezdetben kétségeinek adott hangot, hogy a Mandzsúriában kialakult halálos kórfejlődést ténylegesen a Unit 731 okozta-e.

Isii Siro tábornok

"Fő céljuk a biológiai fegyverek kutatása, fejlesztése és előállítása volt - áll a bírói végzésben -, ennek érdekében kísérleti alanyként börtönben ülő kínai ellenállókat használtak."

Az öt évig tartó bírósági ügy során a Unit 731 veteránjai is megvallották, hogy viviszekciókon (élveboncolás) vettek részt, antrax, tífusz, kolera és egyéb vírusok kitenyésztését végezték, és pestissel fertőzött bolhát szórtak mandzsúriai falvak felett.

Idős sértettek is érkeztek Kínából, hogy könnyeikkel küzdve tanúskodjanak a helyi közösségüket elpusztító fertőzésekről, melyek rejtélyes módon mindig az alacsonyan szálló japán gépek távozása után jelentek meg, amelyekről bolhával ellepett rizs-, gabona- és gyapotkészleteket szórtak.

A háború után a japán katonaság felégetette a Unit 731 létesítményeit, az Egyesült Államok pedig mentelmi jogot biztosított Isiinek és kollégáinak a kutatási eredmények átadásáért cserébe. Ennek az lett az eredménye, hogy ténykedésükről még említést sem tettek a tokiói háborús bűnösöket elítélő bíróságnál.

Történészek szerint a japán biológiai hadviselés következtében 300 ezer ember vesztette életét. Most a sértettek csak 2100 ember után követeltek jóvátételt, akiket névvel, címmel és haláluk időpontjával igazolni tudtak.

A Unit 731 rémtetteinek régen várt beismerése után is sok sértett rendkívül dühös, mert elutasították jóvátételi kérelmét. "Fel vagyok háborodva" - mondta a 71 éves Zsifa Csen, aki végignézte apja és bátyja haláltusáját, miután a pestis elérkezett a Kelet-Zse-dzsang tartományban lévő házukba is.

	Lépfenével fertőzött kéz

A sértettek azt állítják, mindenképpen fellebbeznek, de a precedens szerint kevés esélyük van a sikerre. A japán bíróság legalább egy tucat a kormány elleni egyéni keresetet elutasított, többek között egykori hadifoglyokét és "komfort-hölgyekét" (japán katonai bordélyok szexrabszolgáit).

Vang Dzuan, a sértettek képviselőnője nem adja fel a küzdelmet: "Ez a bírói végzés egy abszurdum. Elismertek egy súlyos emberiségellenes bűnt és azt, hogy ami a kínaiakkal történt, az tragédia, ezek után pedig kijelentik, hogy Japán nem felelős a történtekért. Miféle igazságszolgáltatás ez?"

Múlt-kor