Elindult a feketelyuk-vadász

Egy orosz Proton-hordozórakétán a magasba emelkedett egy új, nagy teljesítményű űrtávcső, amely az Univerzum legvadabb objektumaira és legviharosabb eseményeire vadászik majd.

Az új űrtávcső a legvadabb csillagászati objektumokra vadászik (fantáziakép) ESA

Az Integral (INTErnational Gamma Ray Astrophysics Laboratory) nevű műhold fő működési területe a színkép gamma-tartománya, azaz a legnagyobb energiájú sugárzásokat fogja megfigyelni. Ezen kívül egyidejű észlelésre képes a röntgen- és az optikai tartományban is. A négy műszerblokkal felszerelt űreszköz valóban egzotikus objektumokra vadászik: fekete lyukakra, szupernóvákra, neutroncsillagokra és gamma-kitörésekre.

A gamma-sugárzást a Föld légköre nem engedi át, ezért a földfelszínről nem lehet tanulmányozni. Pedig számos csillagászati objektum, illetve ezek környezete bocsátja ki a spektrum e legrövidebb hullámhosszú, legnagyobb energiájú sugárzását. Gyakran szabadul fel például a fekete lyukak körüli tömegbefogási korongokban.

Az Integral egyik legelső feladata saját Galaxisunk, a Tejútrendszer központi fekete lyukának tanulmányozása lesz, amelynek legújabb bizonyítékáról éppen a mai napon számoltunk be Olvasóinknak. A gamma-sugárzás számára a központi tartományt eltakaró anyagfelhők sokkal jobban átjárhatók, így a csillagászok az eddigi röntgen- és rádióképeknél is jóval részletgazdagabb felvételeket várnak az új teleszkóptól.

A legnagyobb kihívást az ún. gammakitörések megfigyelése jelenti. A gammakitörések az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó eseményei. Eredetük nem tisztázott, de igen gyakoriak és igen rövid ideig tartanak. Az égboltot nagy látómezőben is pásztázó Integral a kitörés észlelése utáni 30 másodpercben e-mailben, faxon vagy sms-ben értesít más teleszkópokat - például azokat a földi telepítésű műszereket, amelyek megpróbálják megtalálni a kitörés optikai párját.

A Proton-hordozórakéta 2002. október 17-én, közép-európai idő szerint 6.41-kor startolt a kazahsztáni Bajkonur-űrközpontból. A műhold rendben telepítette napelemeit, s 8.31-kor kapcsolatba lépett a németországi irányítóközponttal (Darmstadt). A műszerek néhány hét múlva lesznek üzemképesek.

Az Integralt az Európai Űrügynökség (ESA) tervezte és építette. A műhold és a műszerek együttes költsége körülbelül 400 millió angol font. Az orosz csillagászok az észlelési idő 30%-át kapják meg a műhold pályára állításáért. Az Integral a tervek szerint legalább két évig üzemel.