Rátz Tanár Úr Életmű-díj hat középiskolai tanárnak

Immáron második alkalommal veheti át ünnepélyes keretek között a Rátz Tanár Úr Életmű-díjat hat középiskolai tanár a pályafutása során nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

"...hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is megismerjük..."

Rátz László a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt, kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus.

Rátz László 1863. április 9-én született Sopronban, 1882-ben itt érettségizett az Evangélikus Gimnáziumban. 1883 és 1887 között a Budapesti Tudományegyetem diákja volt. 1887 októberétől 1888 augusztusáig a berlini egyetemen filozófiát, majd 1888 októberétől kezdődően a strasbourgi egyetemen természettudományt tanult.

1889 őszétől a Budapesti Tudományegyetem Gyakorló Főgimnáziumában gyakorló tanárként dolgozott. Matematika-fizika szakos egyetemi oklevelének kelte: 1890. november 28.

1890. szeptember 1-jétől a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd 1892. szeptember 1-jétől 1925-ig rendes tanár. 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója.

1930. szeptember 30-án halt meg a budapesti Grünwald Szanatóriumban. Emlékét Budapesten az Evangélikus Gimnáziumban domborműves fehér márványtábla őrzi.

Rátz László közreműködött az 1924. évi matematika tanterv és a hozzá kapcsolódó utasítások elkészítésében. Aktív korában tanár-elnöke volt a Dal és Zene Egyesületnek, nyugdíjasként ügyvezető elnöke a "Volt Növendékek Egyesületének".

Szakmai tevékenysége két szempontból is kiemelkedő: egyrészt úttörő szerepet játszott a középiskolai matematika-oktatás reformjának megvalósításában (1905-1914), valamint 1896 és 1914 között, Arany Dániel után a Középiskolai Matematikai Lapokat szerkesztette. A Bolyai János Matematikai Társulat a középiskolai matematikatanároknak évenként Rátz László vándorgyűlést szervez, és 2000-től kezdődően Rátz László érmet ad ki.

A matematikatanítás reformere

Matematikai Reformbizottság szerint:

A matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanuló ban. A matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását. Fejtegetésük szerint el kell érni azt, hogy a tanulók a mennyiségi viszonyok mérlegelése alapján a valóság megismerésére törekedjenek. Nagyon lényegesnek tartották, hogy a tanár a világos fogalomalkotásra törekedjék. Bátor kezdeményezéseiket siker koronázta: 1909 novembe-rében a Fasori Evangélikus Gimnáziumban hivatalosan is engedélyezték a matematikának olyan módon való oktatását, ahogyan azt a reformtörekvések alapján Rátz és Mi-kola kívánatosnak tartották.

Németországban 1905-ben a matematikai reformbizottság a német orvosok és természetvizsgálók meráni közgyűlésén kimondta, hogy a természettudományoknak kultúrértékük is van, nemcsak gyakorlati haszonnal bírnak: érdemes tehát a nyelvi tudományokkal egyenértékű nevelési eszközként tekinteni azokat.

Magyarországon a reform Beke Manó professzor szervezésében zajlott. Beke Rados Gusztávval és Rátz Lászlóval együtt 1909-től a nemzetközi reformbizottságban képviselte hazánkat.

Rátz László részt vett a Cambridge-ben és Párizsban rendezett kongresszusokon. 1910-ben jelentős francia kitüntetést kapott (Officer d’Académie) 1906-ban létrehozták Magyarországon a Matematikai Reformbizottságot, amelynek elnöke Beke Manó, titkára Mikola Sándor lett, a tagok között volt Rátz László is.

Ez a bizottság elismerten a legeredményesebb munkát végezte az európai bizottságok közül. Rátz László és Mikola Sándor a változtatás szükségességét érezvén már a reformbizottság működése előtt teljes részletességgel kidolgozta a munkáltató matematikatanítás módszereit és tananyagát.

A tehetségek felismerője és gondozója

Különleges, ritka emberi tulajdonsággal rendelkeznek azok a tanárok, akik bánni tudnak a náluk tehetségesebb tanítványaikkal. A nagyobb élettapasztalat és ismeretanyag birtokában szívesen segítik őket. Rátz László is ilyen tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollégái, munkatársai lettek volna.

Elhívta őket szombat délutáni kávéházi beszélgetésre, ahol a gimnáziumi tanárokon kívül egyetemi kollégák is jelen voltak. Ez sokat jelentett akkoriban, mert a tanárokat nemcsak a diákok, hanem az egész társadalom tisztelte. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte, és segítette előmenetelüket.

Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol "ritka érdekességű" könyveket adott át olvasásra, melyek tartalmát egy következő alkalommal beszélték meg.