Zebrahal: a regenerálódás csodája

Az apró halfajon, a zebrahalon (Brachydanio rerio) végzett legújabb kutatások kimutatták, hogy az állat minden maradandó nyom nélkül képes regenerálni jelentősen sérült szívizomszöveteit.

A különös halfaj - amely tűrőképessége miatt amúgy az akvaristák egyik kedvence - már korábban is kivívta a kutatók elismerését azzal, hogy szervezete képes helyreállítani a gerincét, a retináját, illetve az uszonyát ért sérüléseket. A gerinces állatok között nincs más olyan faj, amely ilyen mértékben képes a regenerálódásra.

Az új eredmények, melyeket a Science című tudományos hetilap közölt, segíthetnek a sérült emberi szív kezelési módszereinek fejlesztésében.

Mark T. Keating és kollegái (Harvard Medical School) sebészi beavatkozás során a felnőtt zebrahal példányok alsó szívüregének mintegy 20%-át eltávolították (a halak szíve csak kétüregű, egy pitvarból és egy kamrából áll). A tíz példányból nyolc túlélte a beavatkozást, és miután visszahelyezték a vízbe, tovaúszott. Meglepő módon egy hét múlva a megműtött példányok mind úszósebességben, mind vitalitásban felvehették a versenyt műtetlen társaikkal. Ami még inkább megdöbbentette a kutatókat: a beavatkozástól számított második hónap végére a sérült szívkamra visszanyerte eredeti méretét és formáját, teljesen normálisan működött, és sérülés nyoma, a hegszövet nem volt látható.

Elméletileg lehetséges tehát, hogy sérülés esetén a zebrahal képes a szívizomsejtek újratermelésére, ami lehetővé teszi új, egészséges szívizomszövet létrejöttét. Az embernél ezzel ellentétben sérülés esetén heg marad vissza.

"Mindebből arra a még nem bizonyított, ám igen izgalmasnak hangzó következtetésre juthatunk, hogy ha a szívet ért sérülés után az embernél fokozzuk szívizomsejtek keletkezését, azzal segíthetjük a szív regenerációját, illetve csökkenthetjük a maradandó heges szövetek méretét" - foglalja össze az eredményeket Keating.

"A szívinfarktus következtében elhalt szívizomszövet regenerálódási képessége az embernél ugyanis elenyésző. A roncsolt területet hegszövet borítja, ami az izomszövettől eltérően nem képes összehúzódni, és az elektromos impulzusokat sem továbbítja. Mindez pedig elengedhetetlen a normális szívműködéshez."

A kutatók következő feladata az lesz, hogy azonosítsák a zebrahalban azt a gént, amely az új szívizomsejtek újraképződéséért felelős. "Valószínűleg gének egész csoportját kell megtalálnunk" - véli Keating.

"Számos tudományos kutatás folyik a sérült szívizom regenerálása terén, általában gyógyszeres megoldásokra, illetve őssejt-kutatásra koncentrálva. Keating új perspektívába helyezi a kérdést azzal, hogy a genetika segítségével arra keresi a megoldást, hogyan 'vehető rá' a szív, hogy hegszövet helyett egészséges szívizom-szövetet termeljen" - méltatja a kutató eredményeit John Fakunding, az amerikai szív-, tüdő- és vérintézet (National Heart Lung and Blood Institute) szívkutatási programjának vezetője.