Az amerikai szívgyógyászati szövetség Stroke c. folyóiratának online változatában megjelent közlés szerint a vérszívó denevérek nyálában található, vérrögképződést gátló anyag az orvosi gyakorlat szempontjából is ígéretesnek tűnik.
A dezmotepláz (DSPA) nevű enzimet már több mint egy évtizede felfedezték az állatok nyálában. Az enzim felhígítja a denevér áldozatának vérét, a könnyebb vérszívás érdekében. Az agyvérzések egyik típusánál az okozza a katasztrófát, hogy egy vagy több vérrög blokkolja az agy vérellátását. E vérrögök időben történő feloldása alapvető fontosságú az agy megmentése érdekében.
Korábbi kutatások során már kiderült, hogy a DSPA hatékonyabban támadja meg a vérrögök kialakulását lehetővé tévő fehérjehálót (az ún. fibrinszálakat), mint a jelenleg e célból használatos szer (rt-PA), amely ráadásul agykárosodást is okozhat.
Robert L. Medcalf (Monash University, Ausztrália) és kollégái most élő agysejteken is tesztelték a DSPA hatását. Ebből a célból mindkét szert egerek agyába injektálták. Eredményeik szerint a DSPA most is megtámadta a fibrinmolekulákat, ám nem lépett kapcsolatba azzal a két agyi receptorral, amelyek kapcsolatban állnak az agykárosodási mechanizmusokkal. A DSPA így a mostaninál ígéretesebb anyagnak tűnik az agyérkatasztrófák kezelésében.