A mű egyszerre ismeretterjesztő és figyelemfelhívó jellegű, mert minél szélesebb körben ismert a kunhalmok értéke, jelentősége, annál nagyobb az esély megmentésükre, megóvásukra - mondta el Tóth Albert, a kötet szerkesztője.
A mesterségesen kialakított magaslatok kunhalomként való elnevezése megtévesztő, mert többségük még a kunok hazánkba érkezte előtt keletkezett. Az Illyés Gyula által az Alföld piramisainak nevezett, földből épült, 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződményeket a népvándorláskori kultúrák hagyományozták ránk - tette hozzá Tóth Albert.
A kunhalmok legfőbb típusai funkciója szerint a lakódombok, a sírdombok, az őr- és határhalmok. Egykori számukat 40 ezer körülire becsülték az egész Kárpát-medencében, ahol főként a vízjárta síkvidéken keletkezett igen sok kunhalom.
Tóth Albert szólt arról, hogy a kunhalmok jórészét sírrablók, kincskeresők már évszázadokkal ezelőtt kifosztották, majd a szántóföldi művelés terjeszkedése, a mind belterjesebbé váló agrárkörnyezet tovább fokozta veszélyeztetettségüket, idézte és idézi elő számuk fogyatkozását.