Hogyan tanultak meg a dínók repülni?

A dinoszauruszok repülése, illetve a madarakhoz fűződő rokonságuk régóta vitatott kérdés. Az eddigi két elmélet mellett most felbukkant egy harmadik.

Egy amerikai kutató szerint a repülés a két lábon járó dinoszauruszoknál alakult ki, amelyek a tollal borított mellső végtagjaikkal csapkodtak, miközben futottak felfelé a meredek lejtőkön. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint ezek a mellső végtagok végül igazi szárnyakká alakultak.

A vizsgálat a ma élő röpképtelen madarak szokásainak tanulmányozásán alapul, amelyek csapkodnak a szárnyaikkal, miközben rohannak felfelé a dombokon a ragadozók elől menekülve. Kiderült, hogy ennek a csapkodó mozgásnak a fizikai paraméterei teljesen különböznek attól, amikor a madarak a levegőben csapkodnak a szárnyaikkal repülés közben. Ez a mozgás révén a madár hatékonyabban tudja ellökni a lábait a talajról, ami így elősegíti azok összehúzódását.

Az amerikai professzor többek között a foglyot, a pulykát, a fürjet és a nyírfajdot tanulmámyozta, amint azok futottak fel a lejtőn, és megmérte a sebességüket a hátukra szerelt berendezéssel. Kiderült, hogy még a pelyhes tolltakaróval borított kismadarak is gyorsabban feljutottak a lejtőn, mint azok a felnőtt madarak, amelyeknek levágták, vagy kitépkedték a szárnytollaikat.

A madarakra szerelt mini kamerák szerint az állatok tudják változtatni a szárnyak pozícióját a lejtő meredekségének megfelelően. Ezeknek a szárnymozgásoknak a módosításával a madarak (vagy azok feltételezett ősei, a dinoszauruszok) képesek lehettek felemelkedni a levegőbe. Az ősmaradványok tanúsága szerint néhány dinoszaurusznak tollal borított mellső végtagja volt ugyan, de ezek mégsem tudtak repülni. Kiderült, hogy ezek az előszárnyak (a mai madarak szárnyainak az előfutárai) úgy működtek, mint a spoiler a versenyautóknál: elősegítették, hogy az állat biztosan álljon a lábán, még akkor is, amikor csaknem függőleges sziklafalon kapaszkodott felfelé.

Az új elmélet azonban minden bizonnyal nemcsak néhány ősállat, hanem néhány paleontológus tollait is felborzolja. Eddig ugyanis két nagy tábor állt egymással szemben. Az egyik elképzelés szerint a szárazföldön élő állatok, a Theropodák növesztettek tollakat, ami elősegítette a gyorsabb futásukat, majd végül a levegőbe emelkedésüket. A másik iskola szerint a repülés a fán lakó, kis termetű húsevő dinoszauruszoknál alakult ki, miközben egyik ágról a másikra ugráltak a lombkoronában. Ennek a két, eddig békésen vitatkozó csoportnak jelent új konkurenciát a most publikált harmadik lehetőség.

Dulai Alfréd