Dr. Mezey Éva magyar kutató vezetésével egy amerikai kutatócsoport (National Institute of Neurological Diseases and Stroke, NINDS) olyan elhunyt nők agyszöveteit vizsgálta, akik életük során csontvelő-átültetésben részesültek, méghozzá férfi donoroktól. Közismert, hogy a férfiak testi sejtjeiben a 23. (ivari) kromoszómapár és X és Y kromoszómából áll, míg a nők esetében két X kromoszóma van jelen. Vagyis Y kromoszóma csak férfiaktól származhat.
A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben. Az eredmény: minden megvizsgált női agy nagy mennyiségben tartalmazott olyan sejteket, amelyekben Y kromoszóma volt jelen. Még meglepőbb, hogy ezek a sejtek koncentráltan, csoportokban voltak jelen, ami arra utal, hogy egy eredeti, a férfi donorból származó csontvelői őssejt előbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett - írja a BBC.
Korábbi, részben Mezey és kutatócsoportja által folytatott állatkísérletek során arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a felnőtt egerek csontvelejében is vannak még olyan őssejtek, amelyek a vérkeringés útján bejutnak az agyba, és ott idegsejtté alakulnak. Valószínű, hogy a csontvelői őssejtek a szervezet bármely részére eljuthatnak a vérkeringéssel, s számos sejttípus (tehát nem csupán vérsejtek) alakulhat ki belőlük.
Az új eredmény megerősíti a felnőtt szöveti őssejtek a korábban gondoltnál jóval nagyobb rugalmasságát. Egyelőre azonban számos alapvető dolog nem tisztázott: hogyan lépnek be az őssejtek a vérkeringésből az agyba, hogyan lehet erre őket serkenteni, hogyan lehet őket "rávenni", hogy idegsejtté fejlődjenek és hogyan lehet őket a sérült/elhalt területekre irányítani. Biztonsági szempontból alapvető kérdés, hogyan lehetne elkerülni, hogy az őssejtek bejuttatásával együtt vírusok is bekerüljenek az agyba.
Laboratóriumban, nem élő közegben (in vitro) folytatott kísérletek során már korábban bizonyítást nyert, hogy emberi csontvelői őssejtekből agysejtek alakulhatnak ki. A jelenlegi eredmények világosan megmutatják, hogy ami az embernek petricsészében sikerült, azt a természet már régóta alkalmazza. A folyamat részleteinek megfejtése az agybetegségek egyes típusainak új kezelési lehetőségét ígéri.