A neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór) vagy az idegrendszer sérülései esetében a jövő egyik gyógyítási lehetősége az idegi őssejtek beültetése. Erre nézve már kiterjedt kísérletek zajlanak, ahol a cél az, hogy a beültetett őssejtek a megfelelő idegsejtekké fejlődjenek, s pótolják az elpusztult vagy rosszul működő sejteket. Sajnos az eddigi eredmények - néhány ígéretes próbálkozástól eltekintve - elég kezdetlegesek: az őssejteknek csak kis hányada fejlődik működőképes idegsejtté.
A University of Texas kutatói most áttörésként értékelt eredményt értek el: a magzatokból származó idegi őssejteket beültetésük előtt olyan kémiai anyagokkal kezelték, amelyek igen hatékonynak bizonyultak a sejtek fejlődése szempontjából. Beinjekciózásuk után ugyanis nagy számban jelentek meg a belőlük kifejlett idegsejtek a kísérleti állatokként szolgáló patkányok agyában. Ráadásul az egyes esetekben pontosan olyan idegsejtek fejlődtek ki, amelyek a beinjekciózás helyét körülvevő agyterületen voltak jellemzőek. Ping Wu professzor szerint ez arra utal, hogy a plasztikus, átmeneti állapotban lévő idegi őssejtek fejlődése szempontjából is meghatározó a szöveti környezet, ahogyan ez már korábbi őssejtkutatások alapján körvonalazódott. A részletes beszámoló a Nature Neuroscience c. szaklapban jelent meg.
Az őssejtek fejlődésére jótékony hatást gyakorló anyagok olyan fehérjemolekulák voltak, amelyek természetes körülmények között szerepet játszanak az idegsejtek fejlődésében. A kutatók élő szervezeten kívüli (in vitro) vizsgálatok során kísérletezték ki azt a legmegfelelőbb "fehérjekoktélt", amely a leghatékonyabbnak bizonyult az őssejtek megfelelő fejlődése szempontjából, s amely a növekedési faktorok mellett más fehérjéket is tartalmazott. A kontrollvizsgálatokban a "koktéllal" nem kezelt őssejtekkel a korábbiakhoz hasonló, gyatra eredményeket értek el.
A kiváló eredmény egy nagy lépéssel hozta közelebb az idegrendszeri sejtterápia lehetőségét, ám még évek kellenek ahhoz, hogy az eljárást az ember esetében is kipróbálhassák.
A következő vizsgálatok során azt szeretnék megállapítani, hogy az újonnan kifejlődött idegsejtek megfelelő módon integrálják-e magukat az idegszövetbe, azaz normális kapcsolatokat alakítanak-e ki más sejtekkel. Igazolni kell még azt is, hogy nem képződnek tumorok az új sejtpopulációkból. Csak ezután kezdődhetnek meg a klinikai vizsgálatok.