Szklerózis multiplex: új remény a gyógyításra

Sikeresen pótolták a súlyos betegség miatt elpusztult sejteket az agyban - őssejtekkel.

Ausztrál kutatóknak (Szt. Vincent Kórház, Sydney) jó hatásfokkal sikerült pótolni a szklerózis multiplex nevű súlyos idegrendszeri betegségben elpusztult támasztósejteket. A sejtek pótlásához csontvelői vérképző őssejtekből indultak ki. A nagyszerű eredményt egyelőre állati modellszervezetekkel érték el, ám remélhető, hogy néhány év múlva embereken is alkalmazható lesz az eljárás.

Az idegszövet és a szklerózis multiplex

Az idegszövetben két alapvető sejttípus van jelen: az idegsejtek (neuronok) és a támasztósejtek (gliasejtek). A gliasejtek védik és táplálják az idegsejteket, és létrehozzák az idegsejt hosszú nyúlványa, az ún. axon körül a velőshüvelyt. A velőshüvely hasonló szerepet tölt be, mint a fémvezetékek szigetelése: csak ennek jelenlétében vezetődhet megfelelő módon az áram, illetve az idegsejtek esetében az elektromos ingerület. A környéki idegrendszerben az axonok velőshüvelyének kialakításában konkrétan a Schwann-sejtek vesznek részt, amelyek sejthártyája feltekeredik az axonra, s több rétegben beburkolja azt (lásd a képen).

A szklerózis multiplex olyan betegség, amelynek során az axonok körüli velőshüvely-borítás részlegesen elpusztul, így különféle és súlyos idegrendszeri problémák alakulnak ki. A betegség elnevezése a multiplex (többszörös) heges (szklerózis) területektől származik, amelyek a sok demielinizációs (elpusztult velőshüvelyű) foltot érzékeltetik. A szklerózis multiplex idegrendszeri panaszai és tünetei olyan szerteágazók, hogy az orvosok sokszor nem ismerik fel a diagnózist az első tünetek jelentkezésekor.

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban; Merck & Co., Inc; az InforMed (Pro Patiente) engedélyével

A betegség oka ismeretlen, de az egyik lehetséges magyarázat az, hogy egy vírus vagy más antigén rendszerint az élet elején valamilyen módon beindít egy autoimmun folyamatot. Ezután a szervezet valamilyen okból antitesteket kezd termelni saját mielinje ellen; az antitestek gyulladást keltenek, amelyek károsítják a mielinhüvelyt.

Velőshüvely-pótlás őssejtekkel

Akárcsak számos más, bizonyos típusú sejtek pusztulásával vagy hiányával összefüggő betegségnél, a szklerózis multiplex esetében is ígéretes módszernek tűnik a sejtterápia, vagyis a hiányzó sejtek pótlása. A Szt. Vincent Kórház kutatói őssejt-pótlással kísérleteznek, de nem embrionális, hanem felnőtt szöveti őssejteket, konkrétan csontvelői vérképző őssejteket használnak.

Két éves kísérletsorozatukban 25 olyan egeret használtak, amelyeken a szklerózis multiplex hatásait modellezték. Az állatokba csontvelői őssejteket injekcióztak, 5-, 10- és 20 nappal azután, hogy kinyerték őket a csontvelőből. A csontvelői őssejtek forrásaként egereket és embereket egyaránt alkalmaztak.

A kísérletek során az egerek több mint felénél volt tapasztalható a velőshüvely-borítás kialakítását végző sejtek megjelenése és szaporodása. A következő feladat annak megállapítása, hogy vajon ezek az újonnan kialakult támasztósejtek képesek-e létrehozni a velőshüvely-borítást.

Bruce Brew professzor, a kórház neurológiai osztályának igazgatója a BBC-nek elmondta: az eredmény nagyon ígéretes, de egyelőre nem lehet megmondani, mennyire működik majd a dolog az ember esetében, s ha működik, mire lesz elég egy jövőbeli kezelésnél. "Nem garantálható, hogy a betegség teljesen gyógyíthatóvá válik, ám jó esély van arra, hogy az eljárásnak számos pozitív hatása legyen" - mondta.

Az eredmény ismét bizonyítja, hogy a felnőtt szöveti őssejtek sokkal rugalmasabbak a korábban gondoltnál. Ez azt jelenti, hogy bár bizonyos fejlődési irányokban már elkötelezettek (például a csontvelői őssejtek a vérképző vonalon), más szöveti környezetben mégis képesek "megfiatalodni", és "elfelejteni" korábbi genetikai programjukat. Valószínű, hogy ez az adott szövet kémiai jelzéseinek hatására megy végbe.