Képek a világ kezdeteiről: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai

A NASA nyilvánosságra hozta az eddigi legrészletesebb adatokat a korai Világegyetemről. Az Univerzum kora az új eredmények szerint 13,7 milliárd év, az első csillagok pedig mindössze 200 millió évvel az Ősrobbanás után megjelentek.

A MAP adataiban az egymilliomod fokos hőmérsékletingadozások is nyomon követhetők. A szonda adataiból készített új képen az Univerzum azon állapotát láthatjuk, amely az Ősrobbanás után mintegy 380 000 évvel volt jellemző - jóval az első égitestek létezése előtt. A legfontosabb, hogy az új eredmények megrősítik a korábbi eredményeket, méghozzá az egész égboltra kiterjedő adatok alapján.

A "bébi Univerzum": a legősibb sugárzás első részletes és az egész égboltra kiterjedő képe a MAP új adatai alapján. A színek "melegebb" (vörös) és "hidegebb" (kék) foltokat jeleznek. Kép: NASA/WMAP

Az új adatokból az Univerzum korát 13,7 milliárd évben lehet megállapítani. Ami igen meglepő, hogy az új adatok alapján az első csillagnemzedék már igen korán, mindössze 200 millió évvel a kezdetek után megjelenhetett, mivel egyes területeken már kialakult az anyag kondenzációjához szükséges alacsonyabb hőmérséklet.

Az adatokból levonható további következtetések:

- az eddigi legerősebb bizonyítást nyerte a Big Bang elmélet;
- az adatok megerősítik az ún. felfúvódási modellt, mely szerint az Univerzum közvetlenül születése után hatalmas mértékű táguláson esett át;
- a korai Univerzum anyag- és energiaeloszlása jól illeszkedik a modern értékekhez: 4%-a fénylő anyag (számunkra is látható), 23%-a sötét anyag, 73%-a pedig sötét energia - utóbbi kettő természete egyelőre ismeretlen a csillagászok számára.