Ötven éve fedezték fel az élet titkát

1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdődött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.

Idén ünnepli 50. "születésnapját" a DNS-molekula. James Watson és Francis Crick 1953. április 25-én publikálta elképzeléseit az élet egyik legfontosabb molekulája, a géneket hordozó dezoxi-ribonukleinsav szerkezetéről. Számos más kutató - de főként Maurice Wilkins és Rosalind Franklin - fáradságos munkával összegyűjtött, de nem megfelelően analizált eredményeit felhasználva fél évszázada jutottak el a híres kettős spriál gondolatáig. Ezzel új korszak nyílt a biológiában, s a genetikai forradalom napjainkban is zajlik.

Egy hónappal Watson és Crick felfedezésének publikálása után Nagy-Britannia új királynőt koronázott, s egy brit expedíció ugyanazon a napon meghódította a Mount Everestet. A New Chronicle című újságban megjelent kis cikkecskén kívül azonban a kettős spirál nem hódította meg a lapokat. Ma viszont a legtöbb tudós az évszázad, ha nem az évezred legnagyobb fontosságú felfedezésének tartja.

A kettős spirál felfedezése nyitotta meg a molekuláris genetika aranykorát - az utat a génsebészet, a klónozás, az őssejt-biológia, a DNS-ujjlenyomatok, a DNS-alapú evolúciós vizsgálatok és a biológiát napjainkban forradalmasító genomikai kutatások előtt.

Eredményükért Crick, Watson és Wilkins 1962-ben megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak, néhány évvel Franklin tragikusan korai halálát követően.