Biztonságos a kísérleti rákellenes vakcina

Egy rákellenes vakcina első klinikai próbái jó eredményeket hoztak: a biztonsági tesztek első szakaszában a hatóanyag nem okozott komoly mellékhatásokat, és az előzetes eredmények alapján valóban serkenti az immunrendszer működését.

A sejtek kromoszómáinak végein speciális DNS-szakaszok találhatók, amelyek ugyan nem tartalmaznak géneket, mégis nélkülözhetetlenek a kromoszómák fennmaradásához. Az ember esetében 250-1500 darab ismétlődő szekvenciából állnak (TTAGGG, vagyis a timin, adenin és guanin nevű szerves bázisokból). E teloméráknak nevezett képletek "molekuláris sapkaként" működnek, megvédve a kromoszómákat a lebomlástól. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hogy hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy "öngyilkosságot" kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál.

A halhatatlan sejtek azonban kijátsszák ezt a folyamatot, mivel ezekben egy telomeráz nevű enzim működik. Ez folyamatosan pótolja a telomérák veszteségeit, új szakaszokkal toldva meg őket. A sejt így korlátlan ideig képes osztódni. Ez jellemző a daganatos sejtekre is, amelyek 90%-a tartalmaz telomerázt, s az enzim aktivitása a legtöbb esetben összefüggésbe hozható a daganat agresszivitásával.