Marsi leszállóhelyek: magyar telitalálat

A NASA minden eddiginél fejlettebb, nagy teljesítményű marsjárói két igen izgalmas helyen landolnak 2004 elején a vörös bolygón. A leszállóhelyek egyikét egy 16 éves magyar lány is javasolta a NASA-nak.

Két esztendőnyi kutatás és mérlegelés, valamint a szóba jöhető leszállóhelyek számának fokozatos szűkítése után eljött a várva várt pillanat: a NASA hivatalosan is közölte, hol fog landolni a Mars Exploration Rover (MER) program két marsjárója. Egyikük egy hatalmas kráterben - amelyet egykor víz tölthetett ki -, a másik pedig egy olyan ásványokban igen gazdag felszínen, amelyek minden bizonnyal vízben alakultak ki.

A leszállóhelyek kiválasztásánál tehát a biztonsági szempontok mellett a "kutatás víz és élet után" filozófia szempontjai érvényesültek: mindkét jármű (rover) olyan helyen ér marsot, ahol egykor folyékony víz és talán élet is lehetett.

A Gusev-krátert egykor tó tölthette ki. Alul jól látható egy kiszáradt folyómeder

Az egyik rover a tervek szerint 2003 májusában startol. Célpontja a Gusev-kráter, a marsi egyenlítőtől 15 foknyira délre. A másik ugyancsak ez év június 25-én indul, és a Meridiani Planum vas-oxidban gazdag területén, az ún. Hematit-régióban landol, kér foknyira délre az egyenlítőtől. A tervezett landolások időpontjai: 2004. január 4. és január 25.

A leszállóhelyek kiválasztásában a jelenleg a Mars körül keringő űrszondapár, a Mars Global Surveyor és a 2001 Mars Odyssey felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatott, amelyek segítségével a szakemberek információkat nyertek a potenciális landolási helyek domborzatáról, ásvány-kőzettani összetételéről és geológiai környezetéről.

A leszállóhelyek kiválasztása mérnöki, azaz biztonsági szempontokkal kezdődött: az egyenlítő közelében kellett elhelyezkednie, s nem lehetett túl szakadékos, köves, poros stb. 155 e feltéleknek megfelelő potenciális leszállóhelyből mintegy száz Mars-kutató véleménye alapján választották ki a tudományos szempontból ígéretes helyeket.

E munkába a NASA a "fiatal agyakat" is bevonta, s büszkén emlékezhetünk rá, hogy két hazánkfia, Bodó Zsófia (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest) és Gaál Bernadett (Németh László Gimnázium, Hódmezővásárhely) az ezzel kapcsolatos pályázatuk révén került be - több mint tízezer pályázó közül - abba a tízbe, akik munkáját a legjobbnak ítélték az amerikai szakértők. Az már csak hab a tortán, hogy Gaál Bernadett a Hematit-régiót javasolta leszállóhelyként, vagyis "telitalálatot" ért el. Nem volt kevésbé megalapozatlan Bodó Zsófia javaslata sem - ő a Mariner-völgy egyik kanyonjában tette volna le a rovert -, ám a NASA egyelőre óvatosabb a biztonságot illetően.

A landolás után mindkét rover egy 90 marsi napig (92 földi napig) tartó elsődleges küldetést (primary mission) hajt végre, amelynek minden egyes napján akár 100 métert is megtehetnek (aki megmosolyogná ezt a "hatalmas" távolságot, az emlékezzen rá, hogy az 1997-es sikerküldetés marsjárója, a Sojourner körülbelül egy hónap alatt ért el ilyen teljesítményt).

A marsjárók már a floridai Kennedy-űrközpontban vannak, ahol a startra történő felkészítésük zajlik.