Az anyaggyűjtés során a koppenhágai egyetem munkatársai Eske Willerslev vezetésével 1200 kilométer hosszan fésülték át Szibéria partvidékét, és 31 méteres mélységbe fúrva jutottak hozzá a mintákhoz. Az így felszínre került permafrost (örökfagy) rétegben nyolc emlősfaj, köztük a 30 ezer évvel ezelőtt élt gyapjas mamut, a sztyeppei bölény és a pézsmatulok, valamint 28 egyéb növénycsalád mintáit mutatták ki - közülük nem egy 300-400 ezer éves.
Korábban már számos, a legősibb DNS címére pályázó mintáról derült ki, hogy jóllehet a lelőhely kormeghatározása helyes volt, a minta későbbi DNS-sel szennyeződött, s ez félrevezette a kutatókat. Ezt elkerülendő, a koppenhágai egyetem szakemberei számos más kutatóközpont bevonásával elemezték a szibériai DNS-mintákat - olvasható a Science 2003. április 18-ai számában közzétett tanulmányban.
A leletektől a kutatók azt remélik, hogy általuk a korábbiaknál jóval pontosabb képet kaphatunk a földtörténet e korszakából. "A föllelt fajok klónozása a kutatás jelen állása szerint nem jöhet szóba, mivel csupán DNS-töredékek állnak rendelkezésünkre" - nyilatkozta a vizsgálatban részt vevő Thomas Gilbert, az oxfordi egyetem ős-biomolekuláris központjának munkatársa.