Mélyhűtött mamut klónozásra készen

A dinoszauruszok feltámasztása ma gyakorlatilag lehetetlennek látszik. De a legutolsó jégkorszak jelképe, a hajlított agyarú, kis fülű gyapjas mamut talán alkalmas a klónozásra.

A francia Bernard Buigues az elefántok több ezer évvel ezelőtt kihalt szőrös unokatestvéreit készül feltámasztani egy nemzetközi kutatócsoport élén. A Szibériában felfedezett új lelet minden eddiginél jobban megőrződött a fagyos földben, így a francia kutató szerint tökéletes DNS-t szolgáltathat a klónozáshoz. Ha sikerülne kivonni a DNS-t, azt egy afrikai elefánt petesejtjébe lehetne beültetni, ami egy igazi gyapjas mamutot hozna a világra - legalábbis a francia elképzelések szerint. A mamutot egyébként 1997-ben fedezte fel egy szibériai család, akik csak az állat több méter hosszú agyaraira tartanak igényt. A hatalmas agyarakat valószínűleg arra használta az állat, hogy a növényi táplálékát felkutassa és kiássa a nagy hóban.

A 3 méter magas, több mint 2 tonna súlyú állat már több mint 20 ezer éve (a kutatók szerint egész pontosan 20 380 éve) feküdt az állandóan fagyott altalaj alatt az észak-oroszországi pusztaságban. A francia paleontológus 100% esélyt lát arra, hogy a mamut egyes részeit sértetlen állapotban találják meg. Az állat feje és ormánya volt a legközelebb a felszínhez, így ezek elbomlottak, az állat többi része viszont nem. A gyapjas bőr jó állapotban van, és a kutatók bíznak benne, hogy a belső szervek, sőt esetleg még a gyomortartalom is megőrződött.

A sértetlenül megtalált részek azonban nem feltétlenül jelentik a klónozható DNS jelenlétét, mondja Alex Greenwood amerikai biológus. Még akkor is problémás a DNS kinyerése, ha az állat jó állapotban maradt meg. Tapasztalatból beszél, ugyanis ő próbálta meg a DNS-t kivonni a Wrangell-szigeten talált mamutokból. Ez szintén Szibéria partjai mentén fekszik, nem messze a mostani lelőhelytől. A DNS azonban rossz minőségű és erősen töredezett volt. A klónozáshoz pedig minél épebb DNS-re lenne szükség.

A kutatócsoport számára a klónozás megvalósítása egyelőre csak álom. Jelenleg arra koncentrálják erejüket, hogy a mamutot épségben kiemeljék a földből. A projectet a Discovery Channel finanszírozza, és közben egy dokumentumfilmet is szeretnének 2000-re elkészíteni. Egy lehűtött sátrat állítottak fel a lelőhely fölött, hogy a hőmérséklet emelkedését megakadályozzák. Ez ugyanis újraindítaná a test lebomlását, ami eddig -15 C fokon volt eltemetve.

A mamut megőrzése a megolvadástól kritikus tényező. Hiába volt ugyanis az állat évszázadokon keresztül fagyott állapotban, a baktériumok és gombák egyből megtelepedtek a szöveteiben, amikor elpusztult, és pusztították egészen addig, amíg be nem temette teljesen a hó. A klónozásra alkalmas DNS előfordulásához tehát alapvetően fontos, hogy minimális legyen az az idő, ami az állat elpusztulása és megfagyása között telt el.

Egy daru hamarosan kiemeli az állatot a nagy fagyos földdarab belsejéből, és egy orosz helikopter néhány kilométerre keletre fog szállítani a khatangai barlangokba. Ezt a helyet azért választották, hogy megvédje a kutatókat a szibériai hóviharoktól, amíg a mamutot vizsgálják.

Újabban vitatott kérdéssé vált a mamutok kihalásának ideje és kora is. Általánosan elfogadott adatok szerint a gyapjas mamutok 10 000 évvel ezelőtt haltak ki, a Wrangell-szigeten előkerült leletek viszont azt mutatják, hogy még 4000 évvel ezelőtt is éltek. Kihalásuk okaként legtöbbször a jégkorszak utáni melegebb klímát szokták említeni. Egy új elmélet szerint viszont azok a betegségek okozták a vesztüket, amelyeket akkor kaptak el, amikor először kerültek közvetlen érintkezésbe az emberekkel.

Dulai Alfréd