A Neander-völgyiek nem keveredtek őseinkkel

Erre a megállapításra jutottak olasz kutatók a legújabb DNS-vizsgálatok alapján.

Régóta vita tárgyát képezi, hogy a Neander-völgyi emberek és a modern ember korai képviselői keveredtek-e egymással, azaz a mintegy 30 ezer évvel ezelőtt kihalt Neander-völgyiek hozzájárultak-e a modern ember jelenlegi génállományához. Portugáliában talált maradványok ugyanis egyszerre mutatják mindkét faj bélyegeit, az eddigi DNS-vizsgálatok azonban nem döntötték el a kérdést.

A legutóbbi ilyen jellegű vizsgálatok során a Ferrara Egyetem (Olaszország) kutatói három embercsoport genetikai anyagát hasonlították össze: a Neander-völgyiekét; a modern ember jégkori, kihalt populációjáét (Cro-Magnoni ember); és a mai, 21. századi európaiakét. A két kihalt embercsoport esetében a DNS-t csontokból vonták ki.

A vizsgálatokhoz mitokondriális DNS-t használtak. A mitokondriumok olyan sejtszervecskék, amelyeknek saját DNS-állománya van - ez sokkal kisebb, mint a sejtmagban lévő DNS, ám tartósabban megmarad.

A kutatók megállapították, hogy - nem meglepő módon - a jelenleg élő emberek génjei világosan utalnak Cro-Magnoni őseikre, ám ennek semmi nyomát nem találták a Neander-völgyiek esetében. A két kihalt csoport mitokondriális DNS-e igen különbözőnek bizonyult.

Az eredmények tehát azokat a nézeteket erősítik meg, melyek szerint őseink nem keveredtek a Neander-völgyiekkel, így nem hordozunk Neander-völgyi géneket. Eszerint a modern ember Afrikában jelent meg mintegy 150 ezer évvel ezelőtt, majd szétterjedése során leváltotta az Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és talán Nyugat-Szibériában élő Neander-völgyieket.

A kutatók részletes beszámolója az amerikai tudományos akadámia lapjában jelent meg (Proceedings of the National Academy of Sciences).