2003. június 2-án este elindult a vörös bolygó felé a Mars Express és a Beagle2 űrszonda-együttes. A küldetés céljairól részletesen beszámoltunk Olvasóinknak. A legizgalmasabb kérdés az, hogy a komolyan felszerelt életkutató laboratórium, a Beagle2 (jobbra) talál-e bármiféle életet, vagy legalább egykori életre utaló nyomot bolygószomszédunk fagyos és poros felszíne alatt.
1976 óta nem volt ilyen jellegű küldetés a Marsra. Akkor a Viking-1 amerikai űrszonda ereszkedett le a felszínre, hogy kiderítse: van-e élet a száraz, sivatagos bolygón. A kísérleteket - amelyeket egy másik leszállóhelyen a Viking-2 is megismételt - a NASA hivatalosan negatívnak minősítette, azaz megerősödött azok álláspontja, akik szerint a vörös bolygó napjainkban már halott égitest.
Az elmúlt 25 év azonban olyan eredményeket hozott, amelyek sokkal kedvezőbb fényben láttatják a marsi élet lehetőségét. Összeállításunkban a múltbéli és jelenlegi környezeti feltételek, a Viking-kísérletek és a híres (hírhedt?) marsi meteoritok fényében vizsgáljuk az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kérdését: létezhet(ett)-e élet közvetlen kozmikus környezetünkben?