Magyarok az Ősrobbanás nyomában

Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.

A RHIC gyorsítónál négy egymástól alaposan eltérő detektorrendszerrel rögzítik a folyamatok jellemzőit. A mai tudományos ülésszakon bemutatott eredményeket mind a négy csoport azonnal beküldi közlésre a szakma legrangosabb folyóiratába, a Physical Review Letters-be.

A PHENIX kísérlet szerzői között 10 magyar kutató nevét találjuk, a hivatkozások között is többször szerepelnek hazai kutatók korábbi munkái. "Természetesen" a kísérletet vezető intézmények, a Columbia Egyetem (New York) és a brookhaveni laboratórium fizikusai között is vannak magyar származásúak, akiknek jelentős szerepük volt az itthoniak bevonásában. A tíz hazai szerző a PHENIX-Magyarország együttműködés keretében vett részt a kutatásokban. A kapcsolatok tavaly váltak szervezetté és intézményessé. Az RMKI szervezésében és koordinálásával, az RMKI, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem részvételével létrejött a PHENIX-Magyarország együttműködés. A magyar témavezető Csörgő Tamás, az MTA doktora (RMKI). A hazai kutatók a RHIC-nél folyó kísérleti és elméleti munkából egyaránt kiveszik részüket.

A kísérletek folytatódnak. Egyre mélyebbre jutunk az anyag megismerésében és egyre jobban feltárul előttünk a Világegyetem őstörténete.

Jéki László