A Dunában még megtalálható tokhalfajok közül a legkisebb, a kecsege is fogyatkozóban van. Túlélésére csak a halászati, természetvédelmi és vízügyi hatóságok és civil szervezetek összefogása ad reményt. Az egyik legkomolyabb veszélyeztető tényező az orvhalászat - hívja föl a figyelmet a természetvédelmi szervezet.
A Dunában megtalálható tokhalfajok a kecsege (Acipenser ruthenus) kivételével ma már közel állnak a kipusztuláshoz. A legnagyobb tokhal, a kaviárjáról és hatalmas termetéről világszerte ismert viza (Huso huso) korábban évente kétszer végigvonult a Dunán. A faj még ma is szerepel a hazai védett fajok listáján, ám a Vaskapu megépülése óta Magyarországon már nem fordul elő. Veszélyeztetett státuszt kapott az IUCN nemzetközi Vörös Listáján az összes többi magyarországi tokféle is, ami azt jelenti, hogy e fajok globális szinten is veszélyben vannak. A tokfélék a Fekete- és az Azovi-tengerben, a Kaszpi- és Aral-tóban élő tengeri halak. Életmódjuk szorosan kötődik a tengerekbe folyó édesvizekhez, hiszen tavasszal, íváskor a folyókba vonulnak.
Szomorú tény, hogy természetes vizeink halzsákmánya az utóbbi 15-20 évben drasztikusan csökken. A nemeshalzsákmány (a kecsegét is beleértve) az 1985-ös mennyiséghez képest 2000-re a felére esett vissza. Az erőteljes visszaesést elsősorban az élőhelyek csökkenése és az orvhalászok, orvhorgászok tevékenysége okozza. A WWF arra hívja fel a halászati felügyelőségek és a MOHOSZ figyelmét, hogy ezek a negatív hatások szigorúbb törvényekkel és azok betartatásával, vagyis a hatóságok hatékonyabb fellépésével mérsékelhetők lennének.
A telepítés azért kecsegtet sikerrel, mert az ősi tokfélék közül a legkisebb, a kecsege számára a Duna egyes szakaszain még mindig megfelelő életkörülményeket: megfelelő táplálékot és gyors folyású, mély vizet találunk. "Azt szeretnénk elérni, hogy a telepített ivadékok biztonságban, megsokszorozódva vándorolhassanak gáttalanul áramló legnagyobb folyónkban, és stabil, életképes növekvő életközösséget alkotva gazdagítsák annak élővilágát" - nyilatkozta Bozsó Brigitta, a WWF Magyarország programvezetője.
A telepítések a Viza 2020 nevű hosszú távú természetvédelmi kezdeményezés keretében történtek. A kezdeményezés fő célja, hogy 2020-ra a tokfélék visszatérjenek fő folyóinkba. Ezt többek között élőhely-rehabilitációkkal, halászati szabályozással és azok hatékony betartatásával valamint a fajok szaporításával és telepítésével szeretnék elérni a szakemberek.