Föld alatti tüzeket gyújtanak a baktériumok

Aki Nyugat-Afrikában tölti nyári vakációját, az ne lepődjön meg, ha ég a lába alatt a talaj.

Ismeretes, hogy a Nyugat-Afrika egyes részein olyan forró a föld, hogy képes
megolvasztani bakancsunk talpát, de még a bőrt is leszedi az óvatlan mezítlábas turistáról.

A különös jelenség hátterében korábban rejtett vulkáni tevékenységet sejtettek. Svéd kutatók ezzel szemben úgy vélik, hogy egyszerűen maga a talaj ég - pontosabban a talajban fölhalmozódott tőzegrétegek; az égési folyamatot pedig a talajban élő mikrobák indítják el. Elképzeléseiket mintafúrások eredményei is megerősítették.

A kutatók azonosították egy Timbuktutól nyugatra fekvő "tűzforrás" legforróbb pontját. Fúrásokat végeztek, és legnagyobb meglepetésükre csupán egy méter mélységben 830°C fokos hőmérsékleten égő tőzeget találtak.

A következő lépésben azt kívánták ellenőrizni, hogy a tűz forrása nem a talaj mélyebb rétegeiben rejtőzik-e. A korábbi magyarázatok ugyanis arra feltételezésre építettek, hogy olvadt kőzetrétegek rejtőzhetnek a talajtüzek alatt, ami vulkáni tevékenységre utalna. Az égő talajrétegek alatt azonban csupán 38°C hőmérsékletet regisztráltak, ami alig magasabb egy zsúfoltabb BKV-járaton mérhető hőfoknál.

A vulkáni tevékenység hipotézise ellen szól az is, hogy csapadékos időszakokban a tűzgödrök aktivitása alábbhagy, és szárazság idején újra felerősödik - derül ki a kutatócsoport beszámolójából.

"Tulajdonképpen hasonló jelenségek világszerte szép számban előfordulnak" - állítja Bob Finkelman, a U.S. Geological Survey kémikusa. Ahol a tőzegnél gyúlékonyabb anyagok, például vízzáró rétegek közt felgyülemlett olajrétegek gyulladnak meg, a talajtüzek is rövid életűek - ezeket gyakran villámlás vagy emberi tevékenység okozza -, de a szén akár évtizedekig is éghet a föld mélyén. Az pennsylvaniai Centraliaban például 40 évig égett egy véletlenül meggyújtott szénréteg.

A széntüzekkel szemben azonban a mali tőzegtüzek baktériumok termelte hő következtében, "maguktól" indulnak be - valahogy úgy, ahogy a komposzt felmelegedésnek indulhat a lebontó folyamatok következtében. A forró, csapadéktalan tőzeg kiszárad, és a porózus talaj az égéshez elegendő oxigént enged át.